Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában, 2014.03.24-én.
Olvasandó: Lukács 1:26-29 Igehirdető: Nagy Lajos
Már Nagyböjt harmadik hete van. Azért esett a választás a hallott Igére, mert a katolikus naptárban ezen a napon Szent Gábor neve áll. Bármennyire is igaz, hogy most éppen a Nagyhét s Húsvét felé menetelünk és nem pedig Karácsony felé, a kalendáriumban Gábor, illetve másként Gábriel nevére pillantva mégis indokoltnak látszik e név kapcsán elmélkednünk e nagyböjti meditáció keretében.
Gábor, illetve Gábriel napja bizonyos keresztyén megközelítésben az öröm ünnepe. Ez onnan ered, hogy Gábriel arkangyal örömhírt hoz Máriának: kilenc hónap van már csak vissza Jézus születéséig.
Gábriel vagy magyarosan Gábor, héberül Gábri-Él, mely magyarra lefordítva azt jelenti: „Isten embere”, „Isten ereje” vagy „Isten erősnek bizonyult”. Gábriel a Bibliában egy angyal a többi között, míg a keresztyén hagyomány szerint főangyal. Az Ó- és az Újszövetségben egyaránt megtalálható e név.
Az Ószövetségben Gábriel angyal fejti meg és teszi egészen világossá Dániel próféta eschatologikus látomásait a jövőre nézve. (Dániel 8:15-27, 9:20-27)
Egyes apokrif – nem kanonizált – bibliai tartalmú iratok szerint Gábriel már a Sodomát és Gomorát elpusztító angyalok között is ott van.
Az Újszövetségben pedig a Lukács evangéliumából imént hallott idézet egyenesen Isten hírvivőjeként, küldötteként említi. Gábriel néhány verssel korábban – mielőtt Máriát megszólítaná - Zakariásnak adja hírül fia, Keresztelő János megszületését, aki szintén Isten kiválasztottja, már mielőtt megszületett volna. Ekkor az öreg Zakariás kicsit kétkedőn érdeklődik: „Miből tudom meg ezt? Hiszen én már öreg ember vagyok, feleségem is előrehaladott korú.” (Lukács 1:18) Mire Gábriel az ő autoritását és autentikusságát kihangsúlyozandó így válaszolt: „Én Gábriel vagyok, aki az Isten színe előtt állok. Elküldött engem, hogy beszéljek veled, és meghozzam neked ezt az örömhírt. De íme, amiért nem hittél szavaimnak, amelyek pedig be fognak teljesedni a maguk idejében, most megnémulsz, és egészen addig nem tudsz megszólalni, amíg mindezek végbe nem mennek.” (Lukács 1:19,20) Aztán minden pontosan így történik.
Ezek után jelenik meg Názáretben Máriának, hogy közölje vele a szeplőtelen fogantatást, Jézus születését és eljövendő messiáshívatását. Innen eredeztethető az is, hogy a katolikus liturgia máig legismertebb és legközkedveltebb imája, az Üdvözlégy Gábriel szavaira épül: „Üdvözlégy, kegyelembe fogadott, az Úr veled van!”
Néhány további adalék Gábor, azaz Gábriel angyal neve összefüggésében.
A legenda szerint III. Ottó német-római császár és II. Szilveszter pápa úgy döntöttek, hogy a lengyel uralkodónak adják Attila koronáját, miközben arra István, a magyarok fejedelme tartott igényt.
A Pápának azonban álomban megjelent Gábriel arkangyal.
Az angyali jelenés lényege: a Pápa ne a lengyel uralkodónak, hanem annak a követnek adja át a koronát, aki másnap reggel oda érkezik. Az Árpád családból származó István magyar fejedelem követe, Asztrik apát reggelre valóban megérkezett. II. Szilveszter pápa pedig gondolkodás nélkül megáldotta a koronát és egy apostoli kereszt, valamint az adományozó levél kíséretében átadta Asztrik apátnak. Az adományozó levélben a magyarok királyát apostoli jogokkal ruházta fel a Pápa. Így nyilvánvalóvá tette: a korona egyfelől az Istentől eredeztethető földi hatalom jelképe, másfelől a magyar államiság megtestesítője.
Gábrielről nem csak március 24-én, hanem Szent Mihály és Rafael arkangyal társaságában szeptember 29-én is megemlékezik a római katolikus naptár. Az ortodox keresztyének pedig március 26-án, július 13-án és november 8-án is megemlítik. Érdekes, hogy Dzsibril vagy Dzsibrál néven még az iszlám is tiszteli, miután hitük szerint Gábriel az elrendelés éjszakáján eljuttatta Mohamed prófétához Isten szavát, a Koránt. Még az ezoteriában is felbukkan Gábriel, mint az igazság angyala és az Édenkert őrzője, valamint a remény angyala, továbbá a halak, a rák és a skorpió horoszkóp jegyűek védőszentje. Személyében a fensőbbség örök megtestesítőjét látják, akitől a gonosznak félnie kell. Hatalmas szárnyakkal ábrázolják, amely jelzi természetfeletti erejét, s amellyel – szerintük - kiűzte Ádámot és Évát a paradicsomból.
Ennyi történeti-, és/vagy hagyomány értékű adalékunk van Gábriel főangyal személyéről. A keresztyén kultúrában azonban természetszerűen preferáltan az egész megváltás-tan koncepció alapját képező szerepét emelhetjük ki igazán. Ebben az összefüggésben mondhatjuk: a nagyböjti időszak méltán felemlített személyisége Ő. A Gáborok és a Gábrielek, nevük által ma is ilyen pozitív üzenet hordozhatnak.
Végül halljuk meg, miként örökíti meg Gábriel és Mária titokteljes találkozásának történetét Abaelárd Péter tizenkettedikszázadi énekének 1774-ben Debrecenben megjelent parafrázisa:
Küldé az Úr Isten
Hűséges szolgáját
Szűzhöz Názáretben
Gábriel angyalát
Hozzánk jókedvében:
Menj el Máriának
E jót megmondani,
A régi Írásnak
Titkát jelentsed ki
Angyali erőddel.
Mondd ezt: ó szent, kegyes,
Üdvözlésem végyed:
Ajándékkal teljes,
Az Úr van tevéled;
Szűnjék hát félelmed.
Szent szűz, méhedbe vedd
Az Úr Isten Fiát,
Melyben megőrízzed
A szűzesség jussát,
Minden tisztaságát.
(Református Énekeskönyv, 310. dicséret 1-4.)
Úgylegyen! Soli Deo Gloria!
Nagy Lajos kórházi lelkész
