Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában, 2014.07.14-én.
Olvasandó: I.Mózes 1:6-8 Igehirdető: Nagy Lajos
Múlt hétfőn elkezdtünk egy sajátos logika mentén tovább elmélkedni a hit-kérdésről. A 19. zsoltárból azt hallottuk: „Az egek hirdetik Isten dicsőségét, kezének munkájáról beszél a menny.” (Zsoltárok 19:2) Majd Marilyn Adamson Isten-bizonyítéknak szánt írásából idéztünk. A tudós ugyanis a Föld, a Nap és a Hold teremtettségi mivoltának minőségét, vagyis magát a Teremtőt dicséri. Az égitestek járásának precíz összehangoltsága, egyáltalán az egész végtelen világegyetem lehetetlen volna elképzelni, hogy nélkülözné a Teremtőt.
Ma továbblépünk és ezúttal a vízről tudhatókat vizsgáljuk meg a hallott Ige gondolatmenetét és Marilyn Adamson már felvillantott elmélkedését tovább követve.
Ez az elhangzott három versszak a Biblia legelső lapjáról való. A teremtéstörténet vagy másként bibliai őstörténet, a Genezis során, a teremtés második napjának történetét írja le. Isten az első napon megteremtette a világosságot és ”…elnevezte Isten a világosságot nappalnak, a sötétséget pedig éjszakának…” (I.Mózes 1:5) Második nap pedig – a Teremtő eltervezett menetrendje szerint – a vizek elválasztására kerül sor. Ennek szűkszavú leírását hallottuk az imént.
A felettünk lévő kék ég olyannak tűnik a szemünkben, mint valami boltozat. Mennyboltozat. Az ókori keleti világkép nagy határozottsággal azt az álláspontot képviselte, hogy a mennyboltozat felett helyezkedik el az a hatalmas vízkészlet, amely táplálja az esőfelhőket és biztosítani képes a Föld csapadék ígényét. Nóé napjaiban – azt írja a Biblia - az özönvíz előjátékaként „…megnyíltak az ég csatornái.” (I.Mózes 7:11) Malakiás próféta pedig más megközelítésben, mintegy nagyon is pozitív megközelítésben használja e kifejezéseket, amikor az Úr üzeneteként ezt mondja: „Én, az Úr, nem változom meg…Meglátjátok, hogy megnyitom az ég csatornáit, és bőséges áldást árasztok rátok.” (Malakiás 3:6a,10c)
A víz, a vizek kulcsszerepe tehát eléggé szembeötlő az őstörténettől mindmáig. Sőt, az is nyilvánvalóvá vált a mostani időkre, hogy a Föld édesvíz készlete vészesen fogyóban van. Éppen ezen a ponton is jól megragadható a víz óriási jelentősége és ugyanakkor a víz megteremtőjének léte pedig pillanatig se vonható kétségbe. A létező Transcendens nem csak tudatosan megtervezte, majd megteremtette a végtelen világegyetemet, de mind a mai napig fenntartja azt.
A már említett tudós, Marilyn Adamson megállapítja:
A víz színtelen, szagtalan és nincs íze sem, de nem maradhat életben egyetlen élőlény sem nélküle. A növények, állatok és emberek nagyrészt vízből állnak, például az emberi szervezet kb. kétharmad része víz. Érdekes, hogy a víz tulajdonságai mennyire az életre szabottak. Szokatlanul magas a forrás- és fagypontja. Számunkra lehetővé teszi, hogy folyamatos hőmérsékleti változásokkal teli környezetben éljünk, miközben a testünk állandóan kb. 36,6 Celsius fokos hőmérsékletű marad. A víz univerzális oldószer. E tulajdonsága lehetővé teszi, hogy a legkisebb erekben is több száz különböző vegyület, ásvány és tápanyag utazzon a szervezetünkben. A víz ezenkívül kémiailag semleges. Mivel nem változtatja meg az általa szállított anyagok szerkezetét, lehetővé teszi az étel, gyógyszerek és ásványok felszívódását, így a szervezetünk fel tudja használni őket. A víz egyedi felületi feszültséggel bír. A növényekben lévő víz emiatt felfelé, a gravitációval ellentétes irányba is képes folyni, eljuttatva az életadó tápanyagokat a még legmagasabb fák csúcsába is. A víz „felülről lefelé” fagy be, és a szilárd állapotú jég úszik a víz tetején, így a halak télen életben maradhatnak a jég alatt folyékony állapotban maradó vízben…
Még sok minden más egyebet is mond a Tudós a vízről. Írását csak kivonatolva és tartalmilag idézve is látjuk: egyetlen ősprincípium, a víz, abból a komplex isteni teremtésből, amely a létező legmélyebb hitelességgel biztosít bennünket a Teremtő Isten létezéséről. Egyetlen kutató központ, tervező iroda, laboratórium vagy gigantikus tudományos felfedező láncolat sem alkothatott volna meg a teremtéshez még csak hasonló volumenü alkotást sem.
A Biblia első lapján találhatókkal kezdtük - stílszerűen fejezzük be ezúttal a Biblia utolsó lapjairól vett idézettel, amely mind testi-biológiai-fizikai-, mind lelki értelemben megszívlelendő tartalmat hordoz: „…Aki hallja, ezt mondja: Jövel! És aki szomjúhozik, jöjjön el; és aki akarja, vegye az élet vizét ingyen.” (Jelenések 22:17)
Végül halljuk, hitre buzdításul, a 6500 éneket szerző XVIII. századi angol metodista költőnek, Wesley Károlynak az Úrhoz küldött énekes imádságát: „…Hagyd, hogy gyógyító folyó / Tisztogasson meg belül, / Élet-kút vagy, lüktetés, / Vízmerítni drága hely, / Ó buzogj fel bennem és / Öröklét felé emelj.” (Református Énekeskönyv, 300. dicséret 4.)
Úgylegyen! Soli Deo Gloria!
Nagy Lajos kórházi lelkész
