Olvasandó: Zsoltárok 67:3,5,7,8,90:2,115:16, Ézsaiás 26:19,51:6, Habakuk 2:14, Máté 24:35
Ismerjék meg útadat a földön, szabadításodat a népek között!
Örüljenek, ujjongjanak a nemzetek, mert pártatlanul ítéled a népeket, és vezeted a nemzeteket a földön…
Meghozta termését a föld, megáld bennünket Istenünk, az Isten. Megáld bennünket az Isten, féljék őt mindenütt a földön!
Mielőtt hegyek születtek, mielőtt a föld és a világ létrejött, öröktől fogva mindörökké vagy te, ó, Isten!
Az egek az Úr egei, de a földet az embernek adta.
…Halottaid életre kelnek, föltámadnak a holttesteik! Ébredjetek, és ujjongjatok, kik a porban laktok! Mert harmatod a világosság harmata, és a föld visszaadja az árnyakat.
Emeljétek szemetek az égre, tekintsetek le a földre, mert az ég szétfoszlik, mint a füst, és a föld szétmállik, mint a ruha, lakói pedig úgy elhullanak, mint a legyek…
De a föld tele lesz az Úr dicsőségének ismeretével, ahogyan a tengert víz borítja.
Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el.
Ismerjék meg útadat a földön, szabadításodat a népek között!
Örüljenek, ujjongjanak a nemzetek, mert pártatlanul ítéled a népeket, és vezeted a nemzeteket a földön…
Meghozta termését a föld, megáld bennünket Istenünk, az Isten. Megáld bennünket az Isten, féljék őt mindenütt a földön!
Mielőtt hegyek születtek, mielőtt a föld és a világ létrejött, öröktől fogva mindörökké vagy te, ó, Isten!
Az egek az Úr egei, de a földet az embernek adta.
…Halottaid életre kelnek, föltámadnak a holttesteik! Ébredjetek, és ujjongjatok, kik a porban laktok! Mert harmatod a világosság harmata, és a föld visszaadja az árnyakat.
Emeljétek szemetek az égre, tekintsetek le a földre, mert az ég szétfoszlik, mint a füst, és a föld szétmállik, mint a ruha, lakói pedig úgy elhullanak, mint a legyek…
De a föld tele lesz az Úr dicsőségének ismeretével, ahogyan a tengert víz borítja.
Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el.
Igehirdető: Nagy Lajos
Pénteken volt a Föld Világnapja. Ezt a mai meditációt ezért a Világnap súlyának és az egész embervilágra nézve kötelező erejű jelentőségének megfelelően, a Földdel kapcsolatos bibliai alapú elmélkedésnek fogjuk szentelni.
Az Amerikai Egyesül Államokból indult el 1970-ben a Föld Napja megünneplésének gondolata. Aztán gyűrűzött tovább a kezdeményezés és ma már szinte világméretűvé vált. Célkitűzése, hogy a lakott Földön lehetőleg mind többekhez, előbb utóbb pedig remélten minden emberhez eljusson a felelősségteljes felhívás: Őrízzük a Földet, mint a ránk bízott drága kincset, mert annak általános állapota, bizony meglehetősen hanyatló fázisban van. Hazánkban jellegzetesen – a politikai rendszerváltás eredményeként – 1990. óta ünnepeljük a Föld Napját.
A felelős gondolkodás, a világszerte folytatott tudományos vizsgálatok és a különféle hatástanulmányok tükrében egyelőre úgy tűnik, hogy a Föld hanyatló állapotának folyamata irreverzibilis. Okoskodók, gáncsoskodók persze felelőtlenül mondhatnák: hát ha egyszer ez már ennyire egyértelműen eldőlt, akkor meg minek a fontoskodás? Hála Istennek ezek az elevetemült hangok csak elszigetelten jelentkeznek. Inkább csak arról van szó, hogy a kérdés összefüggésében tömegesen tapasztalható nemtörődömség, passzívitás és káros-kóros felelősség-áthárítás a gátja esetenként a preventív védekező egyéni és közösségi funkciók hatékonyságának.
A Föld édesvíz-, ásványkincs- és egyéb kincs készlete folyamatos kiaknázásának csúcsrajáratása, a civilizációs fejlődés negatív gyümölcseként a felbomlani nem képes szintetikus anyagok mérhetetlen elszaporodása a Földünkön és más egyéb negatív folyamatok összessége azt eredményezte, hogy hovatovább csak kétségbeesett intézkedésekre van lehetősége globálisan az egész emberiségnek.
A nem eltúlzottan kétségbeesett helyzet biblikus elemzése érdekében ezúttal rendhagyó módon számos kontextusából kiragadott Igét idéztünk.
Azzal a szándékkal ugyanis, hogy lássuk és belássuk: a Föld kiemelt, Istentől való eredeti funkciója számos megközelítésben applikálható. Ezekben az imént elhangzott Igékben egy közös vonás van. Az, hogy kiemelten preferált megközelítésben helyezi a szívünkre a Földnek az egész Szentíráson végig húzódó fontosságát. Minden egyes felolvasott bibliai versben benne szerepel a Föld, mint a teremtett emberiség élettere, megváltottságának primér és centrális fogalma és fizikai valóságának színtere.
A teremtés hajnalán így szól az Úr az emberhez: „…Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be a földet, és hajtsátok uralmatok alá!...” (I.Mózes 1:28) Hát bizony, ez az uralom alá hajtása a Földnek ugyan megtörtént, de hogy hogyan történt és különösen pedig hogyan történik ma, az már sajnos más kérdés.
„Ismerjék meg útadat a földön, szabadításodat a népek között!” – hangzik a zsoltáros imádság. Kérdés: tényleg ismeri, megismerte az ember Isten útját, amelyet járnia kellene a Földön? És ennek alapján okkal és joggal tarthat, tarthatna ígényt Isten szabadítására, megszabadító kegyelmére? Amely az égvilágon mindenre vonatkozhatnék?
„Örüljenek, ujjongjanak a nemzetek, mert pártatlanul ítéled a népeket, és vezeted a nemzeteket a földön…” Így történik ez a Földön? Igen, Isten részéről igen. De mi van az emberrel?
„Meghozta termését a föld, megáld bennünket Istenünk, az Isten. Megáld bennünket az Isten, féljék őt mindenütt a földön!” Ugyanaz a kétség merül fel, mint az elébbiekben. Megáldott minket? Igen. Megáld folyamatosan? Igen. És mi a helyzet az embernek a Hozzá való viszonyúlásával?
„Mielőtt hegyek születtek, mielőtt a föld és a világ létrejött, öröktől fogva mindörökké vagy te, ó, Isten!”
Hiszed-é ezt huszonegyedikszázadi ember? Hiszed, hogy a Föld megteremtése egyértelműen Isten munkája? Hiszed, hogy Ő öröktől fogva való és Örökkévaló? – Mert ha igen, akkor tudod, hogy nincs más alternatíva, csak Ő!
„Az egek az Úr egei, de a földet az embernek adta.” Hiszed ezt, vallod ezt? Vagy csak úgy tessék-lássék legyintesz e szép zsoltáros gondolatra? Hát nem arról van szó, hogy – amint a gyermekdal énekli – „…Miénk e föld, erdő, mező, / Kalásza, virága nékünk terem…” Dehogyisnem erről van szó! És akkor mi itt a kérdés?
„…Halottaid életre kelnek, föltámadnak a holttesteik! Ébredjetek, és ujjongjatok, kik a porban laktok! Mert harmatod a világosság harmata, és a föld visszaadja az árnyakat.” Az elmúlt hetek meditációi megerősítettek-e abban, hogy igenis van feltámadás? Ma, a Húsvét ötödik vasárnapja utáni hétfő reggelen tudunk-e efelett ujjongani porban lakóként, földhözragadtként? Tudjuk-e, hogy Isten maga a világosság harmata számunkra és a Föld igenis visszaadja az árnyakat, de az árnyak pont Isten ereje által fognak eloszlani?
„Emeljétek szemetek az égre, tekintsetek le a földre, mert az ég szétfoszlik, mint a füst, és a föld szétmállik, mint a ruha, lakói pedig úgy elhullanak, mint a legyek…” Gondolod, hogy nem lesz vége egyszer, valamikor a világnak? Nem lenne bölcs ezt kétségbe vonni! Márcsak a Földünk állapota miatt sem!
„De a föld tele lesz az Úr dicsőségének ismeretével, ahogyan a tengert víz borítja.” Hiszed, hogy ez lesz a megoldás a világkrízisre? Amikor már más lehetősége egyáltalán nem marad az emberiségnek? Hiszed-é ezt?
Eddig ószövetségi Ige-verseket hallottunk. A döntő azonban az, amit Jézus Krisztus mond:
„Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el.” Ehhez már alig van mit hozzátenni. Semmi nem támasztja alá, hogy ne gondoljuk meg: a Föld jelen fizikai állapota szerint igenis krízisben van. Tehát: egyáltalán nem riogatás az, hogy mind a Föld fizikai volta miatt, mind a szekularizált, folyamatosan individualizálódó, globalizálódó és kaotikus mentalhigiénés állapotú emberiség viselt dolgai miatt visszaszámlálásban van. Ez nem fantazmagória, hanem szeretetteljes óvás. Hátha mégis nincs még késő… Szent Pál apostol szavai helyreteszik a dolgokat így: „E tudatlanságnak idejét azért elnézvén az Isten, mostan parancsolja az embereknek, mindenkinek mindenütt, hogy megtérjenek.” (Apostolok Cselekedetei 17:30)
Végkonklúzió: kívánatos lenne odafordulni generálisan és mindenestül az Ige felé. Hogy az – mint ezek szerint örökkévaló érték – úgy, mint a Föld fizikai-biológiai megmentése iránti preventív védekezés, üdvösséges fejleményeket hozzon az egész lakott Föld emberiségének!
Pitti Katalin Húsvét tájékán nyilatkozott egy riporternek az esztergomi bazilika kertjében így: Az Isten felé fordulás fogja megmenteni a Földet. Igaz lehet ez? Minden esetre megfontolandó!
A közkedvelt énekes előadóművész, Kovács Ákos – művésznevén csak így említjük: „Ákos” – soha nem rejti véka alá konzervatív keresztyén elköteleződését. Kapott is érte a múlt esztendőben az ádáz politikai gyűlölettől hideget s meleget. Egyik dalában megrázóan festi meg a Föld iránti emberi felelőtlenség égre kiáltó súlyosságát. Egyúttal fájdalmasan bírálja a napjainkban tapasztalható kificamodott ízlésvilágot és szelíden arra int, hogy számolni kellene azzal: meddig mehet ez így? Ezzel a dallal zárjuk a Föld Napja aktualitásának jegyében imént elhangzott gondolataink sorát:
Ezen a bolygón az élet
Csak fogyaszt és éget
A szemetet szórja szét
Bármerre nézek,
Csak villódzó képek
És gyönyörű hulladék.
Olyan relatív minden
Támpont meg nincsen
A rút is annyira szép,
A reklám a főnök,
Meg a sorozathősök,
Már nem lehet messze a vég.
Szent Pál apostollal mondjuk most már: „Gondolkozz azon, amit mondok, mert az Úr megadja majd neked, hogy mindent megérts.” (II.Timóteus 2:7)
Úgylegyen! Soli Deo Gloria!
Nagy Lajos kórházi lelkész
