2016. december 12., hétfő

Hétkezdő meditáció a Veszprémi Kórház, Belgyógyászati Centrumában 2016.12.12-én

Olvasandó: I.János 3:8b, 4:1-4 

…Azért jelent meg az Isten Fia, hogy az ördög munkáit lerombolja…Szeretteim, ne higgyetek minden léleknek, hanem vizsgáljátok meg a lelkeket, hogy Istentől valók- e, mert sok hamis próféta jött el a világba. Az Isten Lelkét arról ismeritek meg: amelyik lélek vallja, hogy Jézus Krisztus testben jött el, az Istentől van. Amelyik lélek pedig nem vallja Jézust, az nem Istentől van. Ez az antikrisztus lelke, amelyről hallottátok, hogy eljön, most pedig már a világban van. Ti Istentől valók vagytok, gyermekeim, és legyőztétek őket, mert nagyobb az, aki bennetek van, mint az, aki a világban van.

Igehirdető: Nagy Lajos

2016. december 5., hétfő

Hétkezdő meditáció a Veszprémi Kórház, Belgyógyászati Centrumában 2016.12.05-én

Olvasandó: I.János 3:1-3

Lássátok meg, milyen nagy szeretetet tanusított irántunk az Atya: Isten gyermekeinek neveznek minket, és azok is vagyunk. Azért nem ismer minket a világ, mert nem ismerte meg őt. Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, de még nem lett nyilvánvaló, hogy mivé leszünk. Tudjuk, hogy amikor ez nyilvánvalóvá lesz, hasonlóvá leszünk hozzá, mert olyannak fogjuk őt látni, amilyen valójában. Ezért aki így reménykedik benne, megtisztítja magát, mint ahogyan ő is tiszta.  

Igehirdető: Nagy Lajos

2016. november 28., hétfő

Hétkezdő meditáció a Veszprémi Kórház, Belgyógyászati Centrumában 2016.11.28-án

Olvasandó: I.János 2:26-29

Ezt azokról írtam nektek, akik megtévesztenek titeket, de bennetek megmarad a megkenetés olaja, amelyet tőle kaptatok, ezért nincs szükségetek arra, hogy valaki tanítson titeket; hanem amint a megkenetés olaja, amely igaz és nem hazugság, megtanít titeket mindenre, és amint meg is tanított titeket, úgy maradjatok meg őbenne! És most, gyermekeim, maradjatok meg őbenne, hogy amikor megjelenik, bizalmunk legyen iránta, és meg ne szégyenüljünk előtte az ő eljövetelekor. Ha tudjátok, hogy ő igaz, ismerjétek fel azt is, hogy aki az igazságot cselekszi, az mind tőle született.

Igehirdető: Nagy Lajos

2016. november 21., hétfő

Hétkezdő meditáció a Veszprémi Kórház, Belgyógyászati Centrumában 2016.11.21-én

Olvasandó: I.János 2:21-25 – I.Timóteus 1:17

Nem azért írtam nektek, mintha nem tudnátok az igazságot, hanem azért, mert tudjátok azt, és mivel tudjátok, hogy semmiféle hazugság sem származhat az igazságból. Ki a hazug, ha nem az, aki tagadja, hogy Jézus a Krisztus? Ez az antikrisztus, aki tagadja az Atyát és a Fiút. Aki tagadja a Fiút, azé nem lehet az Atya sem. Aki vallja a Fiút, azé az Atya is. Amit tehát ti kezdettől fogva hallottatok, az maradjon meg bennetek! Ha megmarad bennetek az, amit kezdettől fogva hallottatok, akkor megmaradtok ti is a Fiúban és az Atyában. Az az ígéret pedig, amelyet ő maga ígért nekünk, az örök élet. 

Az örökkévalóság királyának pedig, a halhatatlan, láthatatlan, egyetlen Istennek tisztelet és dicsőség örökkön-örökké. Ámen!

Igehirdető: Nagy Lajos

Hétkezdő meditáció a Veszprémi Kórház, Belgyógyászati Centrumában 2016.11.21-én

Olvasandó: I.János 2:21-25 – I.Timóteus 1:17

Nem azért írtam nektek, mintha nem tudnátok az igazságot, hanem azért, mert tudjátok azt, és mivel tudjátok, hogy semmiféle hazugság sem származhat az igazságból. Ki a hazug, ha nem az, aki tagadja, hogy Jézus a Krisztus? Ez az antikrisztus, aki tagadja az Atyát és a Fiút. Aki tagadja a Fiút, azé nem lehet az Atya sem. Aki vallja a Fiút, azé az Atya is. Amit tehát ti kezdettől fogva hallottatok, az maradjon meg bennetek! Ha megmarad bennetek az, amit kezdettől fogva hallottatok, akkor megmaradtok ti is a Fiúban és az Atyában. Az az ígéret pedig, amelyet ő maga ígért nekünk, az örök élet. 

Az örökkévalóság királyának pedig, a halhatatlan, láthatatlan, egyetlen Istennek tisztelet és dicsőség örökkön-örökké. Ámen!

Igehirdető: Nagy Lajos

2016. november 15., kedd

Aranyborjú

Aranyborjú
Köszöntés:   Mert bírája az Úr az ő népének, és könyörületes az ő szolgái iránt. A pogányok bálványai ezüst és arany, emberi kezek alkotásai. Szájuk van, de nem beszélnek, szemeik vannak, de nem látnak; Füleik vannak, de nem hallanak, és lehelet sincsen szájukban! Hasonlók lesznek hozzájuk alkotóik is, [és] mindazok, akik bíznak bennük. Zsolt 135:14-18.
Textus: 2Mózes 32: 1-6; 15-28.

2016. november 14., hétfő

Hétkezdő meditáció a Veszprémi Kórház, Belgyógyászati Centrumában 2016.11.14-én

Olvasandó: Zsoltárok 60:11-14

Ki visz el az erős városba, ki vezet el engem Edómba? Csak te, Istenünk, noha elvetettél minket, te, Istenünk, bár nem jársz seregeinkkel! Adj nekünk mégis segítséget az ellenség ellen, mert az emberi segítség mit sem ér! Isten segítségével hatalmas dolgokat viszünk véghez, ellenségeinket ő tapossa el.

Igehirdető: Nagy Lajos

2016. november 7., hétfő

Hétkezdő meditáció a Veszprémi Kórház, Belgyógyászati Centrumában 2016.11.07-én

Olvasandó: Zsoltárok 60:8-10

Isten így szólt szentélyében: Örömmel adom örökségül Sikemet, és kiosztom a Szukkót-völgyet. Enyém Gileád, enyém Manassé, Efraim sisak a fejemen, Júda a kormánypálcám, Moáb pedig a mosdómedencém, Edómra teszem sarumat, Filiszteán diadalmaskodom.

Igehirdető: Nagy Lajos

2016. november 2., szerda

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában, 2016.11.02-án

Olvasandó: Zsoltárok 60:5-7

Szörnyű dolgokat láttattál népeddel, bódító borral itattál minket. De jelt adtál az istenfélőknek, hogy megmeneküljenek az íj elől…Segítsen jobbod, és hallgass meg minket, hogy megmenekülhessenek kedveltjeid!

Igehirdető: Nagy Lajos

2016. október 24., hétfő

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában, 2016.10.24-én

Olvasandó: Zsoltárok 60:1-4

A karmesternek:  „A Liliomok” kezdetű ének dallamára. Intelem, Dávid tanító bizonyságtétele abból az időből, amikor a naharajimi és cóbái  arámok ellen harcolt, Jóáb pedig visszafordult, és levágott a Sós-völgyben tizenkétezer edómi embert. Ó, Isten! Elvetettél, szétszórtál bennünket! Megharagudtál ránk, állíts helyre minket! Megrendítetted, megrepesztetted a földet. Gyógyítsd be sebeit, mert megindult.

Igehirdető: Nagy Lajos

2016. október 17., hétfő

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában, 2016.10.17-én

Olvasandó: Lukács 20:27-40

Azután odamentek hozzá néhányan a szadduceusok közül, akik tagadják, hogy van feltámadás, és ezt kérdezték tőle: Mester, Mózes elrendelte nekünk, hogy ha valakinek meghal a testvére, akinek volt felesége, de gyermeke nem, akkor annak a testvére vegye el az asszonyt, és támasszon utódot az ő testvérének. Volt hét testvér. Az első megnősült, de maghalt gyermektelenül. Ekkor a második vette el az asszonyt, aztán a harmadik, majd sorban mind a hét, de mind úgy haltak meg, hogy nem hagytak maguk után gyermeket. Végül meghalt az asszony is. Ez az asszony melyikük felesége lesz a feltámadáskor, hiszen mind a hétnek felesége volt? Jézus így válaszolt nekik: E világ fiai házasodnak és férjhez mennek, de akik méltónak ítéltetnek ama eljövendő világra, hogy részük legyen a halottak közül való feltámadásban, azok nem házasodnak majd, és férjhez sem mennek. Sőt meg sem halhatnak többé, mert az angyalokhoz lesznek hasonlók, és Isten fiaivá lesznek, mivel feltámadnak a halálból. Arra pedig, hogy a halottak feltámadnak, már Mózes is rámutatott a csipkebokorról szóló részben, amikor az Urat Ábrahám Istenének, Izsák Istenének és Jákób Istenének mondta. Isten pedig nem a holtak Istene, hanem az élőké. Mert az ő számára mindenki él. Néhány írástudó ekkor így szólt: Mester, jól mondtad. És többé semmit sem mertek kérdezni tőle.

Igehirdető: Nagy Lajos

2016. október 10., hétfő

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában, 2016.10.10-én

Olvasandó: Lukács 20:20-26

Ezután szemmel tartották őt, és kémeket küldtek utána. Azok igazaknak tettették magukat, hogy Jézust egy kérdéssel tőrbe csalják, és átadhassák a hatóságnak és a helytartói hatalomnak. Ezek megkérdezték tőle: Mester, tudjuk, hogy helyesen szólsz és tanítasz, és nem vagy személyválogató, hanem az igazsághoz ragaszkodva tanítod az Isten útját. Szabad-e a császárnak adót fizetnünk, vagy nem? Ő azonban felismerte álnokságukat, és így szólt hozzájuk: Mutassatok nekem egy dénárt! Kinek a képe és felirata van rajta? Ők ezt felelték: A császáré. Ő pedig így válaszolt nekik: Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami Istené! Így tehát nem tudták tőrbe csalni a nép előtt, hanem elcsodálkoztak válaszán, és elhallgattak.



Igehirdető: Nagy Lajos

2016. október 3., hétfő

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában, 2016.10.03-án

Olvasandó: Lukács 20:9-19

Azután ezt a példázatot mondta a népnek: Egy ember szőlőt ültetett, és munkásoknak adta bérbe, majd hosszú időre idegenbe távozott. És amikor eljött az ideje, elküldött a munkásokhoz egy szolgát, hogy adják oda neki a részét a szőlő terméséből. De a munkások megverték, és üres kézzel küldték el. Azután egy másik szolgát küldött, de azt is megverték, megalázták, és üres kézzel küldték vissza. Majd egy harmadikat is küldött, de ezt is megsebesítették és kidobták. Akkor így szólt a szőlő gazdája: Mit tegyek? Elküldöm szeretett fiamat, őt talán meg fogják becsülni. De mikor meglátták őt a munkások, így tanakodtak egymás között: Ez az örökös! Öljük meg őt, hogy mienk legyen az örökség! És kidobták a szőlőből, majd megölték. Vajon mit fog velük tenni a szőlő ura? Eljön, és elpusztítja ezeket a munkásokat, a szőlőt pedig másoknak adja. Amikor ezt hallották, így szóltak: Ez nem történhet meg! Ő azonban rájuk nézett és ezt mondta: Akkor mit jelent az Írásnak ez a szava: „A kő, amelyet az építők megvetettek, az lett a sarokkő”? Aki erre a kőre esik, összezúzódik, akire pedig ez a kő ráesik, szétmorzsolja azt. Az írástudók és főpapok már abban az órában el akarták őt fogni, de féltek a néptől, mert megértették, hogy róluk mondta ezt a példázatot.

Igehirdető: Nagy Lajos

2016. szeptember 26., hétfő

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában, 2016.09.26-án

Olvasandó: Lukács 20:1-8

Történt az egyik napon, amikor a templomban tanította a népet, és hirdette az evangéliumot, hogy odaléptek a főpapok és az írástudók a vénekkel együtt, és megkérdezték tőle: Mondd meg nekünk, milyen hatalommal cselekszed ezeket, vagy ki adta neked ezt a hatalmat? Ő pedig így válaszolt nekik: Én is kérdezek tőletek valamit, mondjátok meg nekem: Vajon János keresztsége mennyből való volt-e vagy emberektől? Ők pedig így tanakodtak egymás között: Ha azt mondjuk, mennyből, azt fogja mondani: Akkor miért nem hittetek neki? Ha pedig azt mondjuk, emberektől, az egész nép megkövez minket, mert meg van győződve arról, hogy János próféta volt. Ezért azt felelték neki, hogy nem tudják, honnan való. Erre Jézus így szólt hozzájuk: Én sem mondom meg nektek, milyen hatalommal cselekszem ezeket.

Igehirdető: Nagy Lajos

2016. szeptember 19., hétfő

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában, 2016.09.19-én

Olvasandó: Lukács 19:45-48

Azután bement a templomba, és kezdte kiűzni az árusokat, ezt mondva nekik: Meg van írva: „Az én házam imádság háza lesz”, ti pedig rablók barlangjává tettétek. Ezután naponként tanított a templomban. A főpapok, az írástudók és a nép vezetői arra törekedtek, hogy elveszítsék őt, de még nem találták meg a módját, hogy mit tegyenek vele, mert az egész nép odaadó figyelemmel hallgatta őt.

Igehirdető: Nagy Lajos

2016. szeptember 12., hétfő

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában, 2016.09.12-én

Olvasandó: Lukács 19:41-44

Amikor közelebb ért, és meglátta a várost, megsiratta, és így szólt: Bárcsak felismerted volna ezen a napon te is a békességre vezető útat! De most már el van rejtve a szemed elől. Mert jönnek majd rád napok, amikor ellenségeid ostromfalat emelnek körülötted, körülzárnak, és mindenfelől szorongatnak, földre tipornak téged és fiaidat, akik falaid között laknak, és kő kövön nem marad benned, mert nem ismerted fel meglátogatásod idejét.

Igehirdető: Nagy Lajos

2016. szeptember 5., hétfő

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában, 2016.09.05-én

Olvasandó: Lukács 19:11-27

Amikor pedig ezeket hallották, mondott egy példázatot is, mert közel volt Jeruzsálemhez, és azt gondolták, hogy azonnal meg fog jelenni az Isten országa. Így szólt tehát: Egy előkelő ember távoli országba utazott, hogy királyi méltóságot szerezzen magának, és úgy térjen vissza. Hívatta tíz szolgáját, átadott nekik tíz minát, és azt mondta nekik: Kereskedjetek, amíg vissza nem jövök. Alattvalói azonban gyűlölték őt, ezért küldöttséget menesztettek utána, és azt üzenték: Nem akarjuk, hogy ez uralkodjék felettünk. Amikor pedig megszerezte a királyi méltóságot és visszatért, magához hívatta azokat a szolgákat, akiknek a pénzt adta, hogy megtudja, ki hogyan kereskedett. Jött az első, és azt mondta: Uram, a minád tíz minát nyert. Az erre így szólt: Jól van, jó szolgám, mivel hű voltál a kevésen, legyen hatalmad tíz város fölött! Aztán jött a második, és jelentette: Uram, a minád öt minát nyert. Ehhez pedig így szólt: Uralkodjál te is öt városon! Jött a harmadik is, aki így beszélt: Uram, itt a minád. Egy kendőbe kötve őríztem. Féltem ugyanis tőled, mivel könyörtelen ember vagy: azt is behajtod, amit nem fektettél be, és learatod azt is, amit nem vetettél el. Ekkor az így szólt hozzá: A saját szavaid alapján ítéllek meg, gonosz szolga! Tudtad, hogy én könyörtelen ember vagyok, hogy behajtom azt is, amit nem fektettem be, és hogy learatom azt is, amit nem vetettem el? Miért nem tetted hát a pénzemet a pénzváltók asztalára, hogy amikor megjövök, kamatostul kapjam meg? Az ott állóknak pedig ezt mondta: Vegyétek el tőle a minát, és adjátok annak, akinek tíz minája van! Mire ezt mondták neki: Uram, annak tíz minája van! De ő így válaszolt: Mondom nektek, hogy akinek van, annak adatik, akinek pedig nincs, attól még az is elvétetik, amije van. Ellenségeimet pedig, akik nem akarták, hogy királlyá legyek felettük, hozzátok ide, és vágjátok le itt előttem.

Igehirdető: Nagy Lajos

2016. augusztus 29., hétfő

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában, 2016.08.29-én

Olvasandó: Lukács 19:1-10

Ezután Jézus Jerikóba ért, és áthaladt rajta. Élt ott egy Zákeus nevű gazdag ember, aki fővámszedő volt. Szerette volna látni, hogy ki az a Jézus, de kis termetű lévén, nem láthatta a sokaságtól. Ezért előrefutott, és felmászott egy vadfügefára, hogy lássa őt, mert arra kellett elmennie. Amikor Jézus odaért, felnézett, és így szólt hozzá: Zákeus, jöjj le hamar, mert ma a te házadban kell megszállnom. Ekkor sietve lejött, és örömmel befogadta. Akik ezt látták, mindnyájan zúgolódtak, és így szóltak: Bűnös embernél szállt meg. Zákeus pedig odaállt az Úr elé, és ezt mondta: Uram, íme, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakitől valamit törvénytelenül vettem el, a négyszeresét adom vissza annak. Jézus így felelt neki: Ma lett üdvössége ennek a háznak, mivelhogy ő is Ábrahám fia. Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet.

Igehirdető: Nagy Lajos

2016. augusztus 22., hétfő

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában, 2016.08.22-én

Olvasandó: Lukács 18:35-43

Történt pedig, amikor Jerikóhoz közeledett, hogy egy vak ült az út mellett, és koldult. Hallotta, hogy sokaság megy el mellette, kérdezősködött, hogy mi az. Megmondták neki, hogy a názáret Jézus megy arra. Ekkor így kiáltott fel: Jézus, Dávid Fia, könyörülj rajtam! Akik elöl mentek, rászóltak, hogy hallgasson el, de ő annál inkább kiáltozott: Dávid Fia, könyörülj rajtam! Jézus megállt, és megparancsolta, hogy vezessék hozzá. Amikor közel jött, megkérdezte tőle: Mit kívánsz, mit tegyek veled? Ő így szólt: Uram, hogy újra lássak. Jézus ezt mondta neki: Láss! A hited megtartott. És azonnal megjött a szeme világa, és követte őt, dicsőítve Istent. Amikor ezt látta az egész nép, dicsőítette Istent.

Igehirdető: Nagy Lajos

2016. augusztus 19., péntek

Kemény, mint a sír a buzgó szerelem - Esketési beszéd 2016. augusztus 13.

Ének: „Isten szívén megpihenve” 395: 1-3 és „Vezess Jézusunk” 434: 1-4.
Alapige: „Tégy engem mintegy pecsétet a te szívedre, mintegy pecsétet a te karodra; mert erős a szeretet, mint a halál, kemény, mint a sír a buzgó szerelem; lángjai tűznek lángjai, az Úrnak lángjai. Sok víz sem tudja eloltani a szeretetet, folyók sem tudják elsodorni.” Énekek Éneke 8: 6-7.
Igehirdető: Faust Gyula

2016. augusztus 15., hétfő

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában, 2016.08.15-én

Olvasandó: Lukács 18:28-34

Ekkor így szólt Péter: Íme, mi otthagytunk mindent, és követtünk téged. Ő pedig ezt mondta nekik: Bizony mondom nektek, hogy mindaz, aki elhagyta házát vagy feleségét, testvéreit, szüleit vagy gyermekeit az Isten országáért, az a sokszorosát kapja vissza már ebben a világban, a jövendő világban pedig az örök életet. Azután maga mellé vette a tizenkettőt, és így szólt hozzájuk: Íme, felmegyünk Jeruzsálembe, és beteljesedik mindaz, amit a próféták az Emberfiáról megírtak. Átadják a pogányoknak, kigúnyolják, meggyalázzák, leköpik, és miután megostorozták, megölik, de a harmadik napon feltámad. Ők azonban semmit sem értettek ezekből. Ez a beszéd rejtve maradt előlük, és nem értették meg a mondottakat.

Igehirdető: Nagy Lajos

2016. augusztus 8., hétfő

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában, 2016.08.08-án

Olvasandó: Lukács 18:15-27

Kisgyermekeket is vittek hozzá, hogy megérintse őket. Amikor a tanítányok ezt meglátták, rájuk szóltak, Jézus azonban magához hívta őket, és így szólt: Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa. Bizony mondok nektek, aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen nem megy be abba. Akkor egy előkelő ember megkérdezte tőle: Jó Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet? Jézus ezt válaszolta neki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó az egy Istenen kívül. A parancsolatokat tudod: Ne paráználkodj, ne ölj, ne lopj, ne tanúskodj hamisan, tisztelt apádat és anyádat! Ő pedig így szólt: mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva. Amikor Jézus ezt hallotta, így szólt hozzá: Még egy fogyatkozásod van: add el minden vagyonodat, oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben, azután jöjj és kövess engem! Az pedig, mikor ezt hallotta, nagyon elszomorodott, mert igen gazdag volt. Jézus ezt látva, így szólt: Milyen nehezen mennek be a gazdagok az Isten országába! Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak az Isten országába bejutni. Akik pedig ezt hallották, megkérdezték: Akkor ki üdvözülhet? Ő így felelt: Ami lehetetlen az embereknek, az Istennek lehetséges.

Igehirdető: Nagy Lajos

2016. augusztus 1., hétfő

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában, 2016.08.01-én

Olvasandó: Lukács 18:9-14

Némely elbizakodott embernek, aki igaznak tartotta magát, a többieket pedig lenézte, ezt a példázatot mondta: Két ember ment fel a templomba imádkozni: az egyik farizeus, a másik vámszedő. A farizeus megállt, és így imádkozott magában: Istenem, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember: rabló, gonosz, parázna, vagy mint ez a vámszedő is. Böjtölök kétszer egy héten, tizedet adok mindenből, amit szerzek. A vámszedő pedig távol állva, még szemét sem akarta az égre emelni, hanem a mellét verve így szólt: Istenem, légy irgalmas nekem, bűnösnek! Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz. Mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik.

Igehirdető: Nagy Lajos

2016. július 25., hétfő

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában, 2016.07.25-én

Olvasandó: Lukács 18:1-8

Jézus arról is mondott nekik példázatot, hogy mindenkor imádkozniuk kell, és nem szabad belefáradniuk. Így szólt: Az egyik városban volt egy bíró, aki Istent nem félte, az embereket pedig nem becsülte. Élt abban a városban egy özvegyasszony is, aki gyakran elment hozzá, és azt kérte tőle: Szolgáltass nekem igazságot ellenfelemmel szemben! Az egy ideig nem volt rá hajlandó, de azután azt mondta magában: Ha nem is félem az Istent, és az embereket sem becsülöm, mégis mivel terhemre van ez az özvegyasszony, igazságot szolgáltatok neki, hogy ne járjon ide, és ne zaklasson engem vég nélkül. Azután így szólt az Úr: Halljátok, mit mond a hamis bíró! Vajon Isten nem szolgáltat-e igazságot választottainak, akik éjjel-nappal kiáltanak hozzá? És várakoztatja-e őket? Mondom nektek, hogy igazságot szolgáltat nekik hamarosan. De amikor eljön az Emberfia, vajon talál-e hitet a földön?

Igehirdető: Nagy Lajos

2016. július 18., hétfő

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában, 2016.07.18-án

Olvasandó: Ézsaiás 35:9,10

Nem lesz ott oroszlán, nem járnak rajta ragadozók, eggyel sem találkoznak ott, hanem a megváltottak fognak járni rajta. Így fognak visszatérni azok, akiket az Úr kiváltott, és ujjongva vonulnak a Sionra. Öröm koszorúzza fejüket örökre, boldog örömben lesz részük, a gyötrelmes sóhajtozás pedig elmúlik.

Igehirdető: Nagy Lajos

2016. július 11., hétfő

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában, 2016.07.11-én

Olvasandó: Ézsaiás 35:8 

Jól megépített útja lesz, amelyet szent útnak hívnak. Nem jár azon tisztátalan, csak az Úr népe járhat rajta, bolondok nem tévednek rá.

Igehirdető: Nagy Lajos

2016. július 4., hétfő

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában, 2016.07.04-én

Olvasandó: Zsoltárok 80:18-20 és Ézsaiás 35:1-10

Legyen kezed azzal a férfival, jobbod azzal az emberrel, akit magadnak neveltél! És mi nem pártolunk el tőled. Tarts életben bennünket, és mi segítségül hívjuk nevedet.   Uram, Seregek Istene, újíts meg bennünket! Ragyogtasd ránk orcádat, hogy megszabaduljunk!

Örülni fog a puszta és a szomjú föld,
vigad a pusztaság, és kivirágzik rajta a nárcisz. Virágba borul és vigad, vígan örvendezik. Része lesz a Libánon pompájában, a Karmel és Sáron díszében. Meglátják az Úr dicsőségét, Istenünk méltóságát. Erősítsétek a lankadt kezeket, tegyétek erőssé a roskadozó térdeket! Mondjátok a remegő szívűeknek: Legyetek erősek, ne féljetek! Íme, jön Istenetek, és bosszút áll, jön Isten, és megfizet, megszabadít benneteket! Akkor kinyílnak a vakok szemei, és megnyílnak a süketek fülei. Szökellni fog a sánta, mint a szarvas, és ujjong a néma nyelve. Mert víz fakad a pusztaságban, és patakok erednek a pusztában. Tóvá lesz a délibáb, és víz fakad a szomjú földön. Ahol azelőtt sakálok tanyáztak, nád és káka terem. Jól megépített útja lesz, amelyet szent útnak hívnak. Nem jár azon tisztátalan, csak az Úr népe járhat rajta, bolondok nem tévednek rá. Nem lesz ott oroszlán, nem megy rá ragadozó vad, ilyen nem lesz található, hanem a megváltottak járnak rajta. Amikor visszatérnek, akiket az Úr kiváltott, ujjongva vonulnak a Sionra. Öröm koszorúzza fejüket örökre, boldog örömben lesz részük, a gyötrelmes sóhajtozás pedig elmúlik.

Igehirdető: Nagy Lajos

2016. június 27., hétfő

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában, 2016.06.27-én

Olvasandó: Zsoltárok 80:13-17

Miért romboltad le kerítéseit, hogy szedhessen róla, aki csak arra jár?! Lerágja az erdei vadkan, és abból legel a mezei vad. Seregek Istene, fordulj hozzánk! Tekints le az égből, lásd meg és gondozd ezt a szőlőt! Oltalmazd, amit jobboddal ültettél, és a fiút, akit magadnak neveltél! Pusztuljanak el dorgálásodtól, akik fölperzselték, levagdalták!

Igehirdető: Nagy Lajos

2016. június 21., kedd

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában, 2016.06.21-én

Olvasandó: Zsoltárok 80:9-12

Egy szőlőtőt hoztál el Egyiptomból. Népeket űztél el, ezt meg elültetted. Helyét elegyengetted, gyökeret vert, és ellepte a földet. Árnyéka hegyeket borított be, vesszői vetekednek a hatalmas cédrusokkal. Indáit a tengerig növesztette, hajtásait a Folyamig.

Igehirdető: Nagy Lajos

2016. június 13., hétfő

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában, 2016.06.13-án

Olvasandó: Zsoltárok 80:5-8

Uram, Seregek Istene, meddig lángol még haragod néped imádsága ellenére? Kenyér helyett könnyel etetted őket, bőségesen adtál inni könnyeket. Te okoztad, hogy civakodnak velünk szomszédaink, ellenségeink pedig gúnyolnak minket. Seregek Istene, újíts meg bennünket! Ragyogtasd ránk orcádat, hogy megszabaduljunk!

Igehirdető: Nagy Lajos

2016. június 6., hétfő

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában, 2016.06.06-án

Olvasandó: Zsoltárok 80:4

Istenünk, újíts meg bennünket! Ragyogtasd ránk orcádat, hogy megszabaduljunk.

Igehirdető: Nagy Lajos

2016. május 30., hétfő

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában, 2016.05.30-án

Olvasandó: I.Tesszalonika 5:19-22


A Lelket ne oltsátok ki, a prófétálást ne vessétek meg, de mindent vizsgáljatok meg: a jót tartsátok meg, a gonosz minden fajtájától tartózkodjatok!

Igehirdető: Nagy Lajos

2016. május 24., kedd

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában, 2016.05.24-én

Olvasandó: 

Márk 16:15 - Máté 28:19 -  Efezus 2:13   

…Elmenvén e széles világra, hirdessétek az evangéliumot minden teremtésnek.

Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében.

Most pedig a Krisztus Jézusban ti, kik egykor távol voltatok, közelvalókká lettetek a Krisztus vére által.


Igehirdető: Nagy Lajos

2016. május 17., kedd

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában, 2016.05.17-én

Olvasandó: 
Jóel 3:1-5 -  Apostolok Cselekedetei 2:1-4,6,12-18 
Efezus 4:30

Azután kitöltöm majd lelkemet minden emberre. Fiaitok és leányaitok prófétálni fognak, véneitek álmokat álmodnak, ifjaitok látomásokat látnak. Még a szolgákra és szolgálólányokra is kitöltöm lelkemet abban az időben. Csodás jeleket mutatok az égen és a földön: vért, tüzet és füstoszlopokat. A nap elsötétül, a hold vérvörössé válik, mielőtt eljön az Úr nagy és félelmetes napja. De megmenekül mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét…

Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valamilyen lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak…Amikor ez a zúgás támadt, összefutott a sokaság, és zavar támadt, mert mindenki a maga nyelvén hallotta őket beszélni…Megdöbbentek mindnyájan, és tanácstalanul kérdezgették egymástól: Mi akar ez lenni? Mások azonban gúnyolódva mondták: édes bortól részegedtek meg. Ekkor előállt Péter a tizeneggyel, felemelte a hangját és így szólt hozzájuk: Zsidó férfiak és Jeruzsálem minden lakója! Figyeljetek szavaimra, és tudjátok meg, mit jelent mindez! Mert nem részegek ezek, ahogyan ti gondoljátok, hiszen a nap harmadik órája van, hanem ez az, amiről Jóel így prófétált: „Az utolsó napokban, így szól az Isten, kitöltök Lelkemből minden halandóra...”    

És ne szomorítsátok meg Isten Szentlelkét, aki az ő pecsétje rajtatok a megváltás napjára.

Igehirdető: Nagy Lajos

2016. május 9., hétfő

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában, 2016.05.09-én

Olvasandó: Márk 16:14-20

Végül pedig megjelent magának a tizenegynek is, amikor asztalnál ültek, és szemükre vetette hitetlenségüket és keményszívűségüket, hogy nem hittek azoknak, akik látták őt, miután feltámadt. Ezután így szólt hozzájuk: Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek! Aki hisz,  és megkeresztelkedik, üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik. Azokat pedig, akik hisznek, ezek a jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek ki, új nyelveken szólnak, kígyókat vesznek a kezükbe, és ha valami halálosat isznak, nem árt nekik, betegekre teszik rá a kezüket, és azok meggyógyulnak. Az Úr Jézus pedig miután  ezeket mondta nekik, felemeltetett a mennybe, és az Isten jobbjára ült. Azok pedig elmentek, hirdették az igét mindenütt, az Úr pedig együtt munkálkodott velük, megerősítette az igehirdetést a nyomában járó jelekkel.

Igehirdető: Nagy Lajos

2016. május 2., hétfő

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában, 2016.05.02-án

Olvasandó: I.Sámuel 1:1,2,20-28 

Volt egy ember Rámátajim Cófimból, Efraim hegyvidékéről, akinek Elkána volt a neve; efrátai volt, Jeróhámnak a fia, aki Elihú fia, aki Tóhú fia, aki Cúf fia volt. Két felesége volt; az egyiknek Anna, a másiknak Peninná volt a neve. Peninnának voltak gyermekei, de Annának nem voltak gyermekei… Egy idő múlva Anna teherbe esett, és fiút szült, Sámuelnek nevezte el, mert ezt mondta: Az Úrtól kértem őt. És mikor fölment az az ember, Elkáná, egész háza népével, hogy bemutassa az Úrnak az évenkénti áldozatot, és teljesítse fogadalmát, Anna nem ment el, hanem ezt mondta férjének: Majd az elválasztása után viszem el a gyermeket, hogy megjelenjék az Úr előtt, és végleg ott maradjon. A férje, Elkáná ezt felelte neki: Tégy úgy, ahogy jónak látod. Maradj itthon, amíg elválasztod. Csak az Úr tartsa meg ígéretét! Otthon maradt tehát az asszony, és szoptatta a fiát, míg el nem választotta. Miután elválasztotta, elvitte magával, és vele együtt vitt egy hároméves bikát, egy véka lisztet meg egy tömlő bort, és bevitte az Úr házába, Sílóba. A gyermek még kicsiny volt. Akkor levágták a bikát, a gyermeket pedig bevitték Élihez. Az asszony ezt mondta: Kérlek, uram! Az életemre esküszöm, uram, hogy én vagyok az az asszony, aki itt állt melletted, és imádkozott az Úrhoz. Ezért a gyermekért imádkoztam, és az Úr teljesítette kérésemet, amivel hozzá folyamodtam. Ezért most én is, kérésemnek megfelelően felajánlom őt az Úrnak. Legyen egész életére az Úrnak ajánlva! És ott imádták az Urat.

Igehirdető: Nagy Lajos

2016. április 25., hétfő

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában, 2016.04.25-én

Olvasandó: Zsoltárok 67:3,5,7,8,90:2,115:16, Ézsaiás 26:19,51:6, Habakuk 2:14, Máté 24:35

Ismerjék meg útadat a földön, szabadításodat a népek között!
Örüljenek, ujjongjanak a nemzetek, mert pártatlanul ítéled a népeket, és vezeted a nemzeteket a földön…
Meghozta termését a föld, megáld bennünket Istenünk, az Isten. Megáld bennünket az Isten, féljék őt mindenütt a földön!
Mielőtt hegyek születtek, mielőtt a föld és a világ létrejött, öröktől fogva mindörökké vagy te, ó, Isten!
Az egek az Úr egei, de a földet az embernek adta.
…Halottaid életre kelnek, föltámadnak a holttesteik! Ébredjetek, és ujjongjatok, kik a porban laktok! Mert harmatod a világosság harmata, és a föld visszaadja az árnyakat.
Emeljétek szemetek az égre, tekintsetek le a földre, mert az ég szétfoszlik, mint a füst, és a föld szétmállik, mint a ruha, lakói pedig úgy elhullanak, mint a legyek…
De a föld tele lesz az Úr dicsőségének ismeretével, ahogyan a tengert víz borítja.
Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el.

Igehirdető: Nagy Lajos

2016. április 18., hétfő

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában, 2016.04.18-án

Olvasandó: Apostolok Cselekedetei 5:30-42

A mi atyáink Istene feltámasztotta Jézust, akit ti fára függesztve kivégeztetek. Isten őt mint fejedelmet és szabadítót emelte a jobbjára, hogy megtérést és bűnbocsánatot adjon Izráelnek. Mi tanui vagyunk ezeknek az eseményeknek, és tanuja a Szentlélek, akit azoknak adott Isten, akik engedelmeskednek neki. Amikor ezt meghallották, dühükben a fogukat csikorgatták, és arról tanácskoztak, hogy végeznek velük. De felállt a nagytanácsban egy farizeus, név szerint Gamáliél, az egész nép előtt tiszteletben álló törvénytudó, és megparancsolta, hogy egy kis időre vezessék ki ezeket az embereket. Azután így szólt a nagytanácshoz: Izráelita férfiak! Jól gondoljátok meg, hogy mit akartok tenni ezekkel az emberekkel! Mert nem is olyan régen felkelt Teudás, és azt állította magáról, hogy ő valaki, csatlakozott is hozzá mintegy négyszáz ember, de végeztek vele; akik pedig bíztak benne, azok mind elszéledtek, és ügyük semmivé lett. Azután felkelt a galileai Júdás az összeírás idején. Sokakat állított a maga pártjára, de ő is elpusztult; akik pedig bíztak benne, azok is mind szétszóródtak. A mostani esetre is azt mondom: hagyjátok békén ezeket az embereket, és bocsássátok el őket. Mert ha emberektől való ez a szándék vagy ez a mozgalom, akkor megsemmisül, ha pedig Istentől való, akkor úgysem tudjátok megsemmisíteni őket, és még úgy tűnhetne, hogy Isten ellen harcoltok. Azok hallgattak rá, behívatták az apostolokat, megverették őket, azután megparancsolták nekik, hogy ne szóljanak Jézus nevében, és elbocsátották őket. Ők pedig örömmel távoztak a nagytanács színe elől, mert méltónak bizonyultak arra, hogy gyalázatot szenvedjenek az ő nevéért; és nem hagytak fel a naponkénti tanítással a templomban és házanként, és hirdették, hogy Jézus a Krisztus.

Igehirdető: Nagy Lajos

2016. április 11., hétfő

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában, 2016.04.11-én

Olvasandó: Apostolok Cselekedetei 26:19-29

…Agrippa király, nem voltam engedetlen a mennyei látomás iránt, hanem először Damaszkuszban és Jeruzsálemben, majd Júdea lakóinak és a pogányoknak hirdettem, hogy térjenek meg, forduljanak az Istenhez, és éljenek a megtéréshez méltóan. Ezért fogtak el engem a zsidók a templomban, és ezért akartak kivégezni. De mivel Isten mind e mai napig megsegített, itt állok és bizonyságot teszek kicsinyeknek és nagyoknak, és semmit sem mondok azon kívül, amit Mózes és a próféták megjövendöltek: a Krisztusnak szenvednie kell, és mint aki elsőnek támad fel a halottak közül, világosságot fog hirdetni népének és a pogányoknak. Mikor pedig ezeket hozta fel védelmére, Fesztusz hangosan így kiáltott: Bolond vagy te, Pál! A sok tudomány őrültségbe visz. Pál azonban így válaszolt: Nem vagyok bolond, nagyra becsült Fesztusz, hanem igaz és józan beszédeket szólok. Mert tud ezekről a király, akihez bátran szólok, mert nem hiszem, hogy rejtve volna előtte ezek közül bármi is, hiszen nem valami zugban történt dolgok ezek. Hiszel-e Agrippa király a prófétáknak? Tudom, hogy hiszel. Agrippa így szólt Pálhoz: Majdnem ráveszel engem, hogy keresztyénné legyek! Pál pedig így válaszolt: Kérem az Istentől, hogy előbb vagy utóbb nemcsak te, hanem azok is, akik ma hallgatnak engem, olyanná legyenek, amilyen én is vagyok e bilincsek nélkül.

Igehirdető: Nagy Lajos

2016. április 4., hétfő

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában, 2016.04.04-én

Olvasandó: Apostolok Cselekedetei 23:1-11

Pál rátekintett a nagytanácsra, és így szólt: Testvéreim, férfiak, én teljesen tiszta lelkiismerettel szolgáltam Istennek mind e mai napig. Anániás főpap ekkor megparancsolta a mellette állóknak, hogy üssék szájon. Pál ekkor így szólt hozzá: Megver téged az Isten, te meszelt fal! Itt ülsz, hogy ítélkezz felettem a törvény szerint, mégis a törvény ellenére azt parancsolod, hogy megüssenek? Erre az ott állók ezt mondták: Isten főpapját gyalázod? Pál így válaszolt: Nem tudtam, testvéreim, hogy főpap. Mert meg van írva: „Néped fejedelmét ne átkozd!” Mivel pedig Pál tudta, hogy egyik részük a szadduceusok, másik részük pedig a farizeusok közül való, így kiáltott a nagytanács előtt: Testvéreim, férfiak, én farizeus vagyok, farizeus fia, a halottak feltámadásába vetett reménységem miatt vádolnak engem. Mihelyt ezt mondta, vita támadt a farizeusok és a szadduceusok között, és a gyűlés véleménye megoszlott. A szadduceusok ugyanis azt állítják, hogy nincs feltámadás, sem angyal, sem lélek, a farizeusok pedig vallják mindegyiket. Nagy kiáltozás támadt, a farizeuspárti írástudók közül néhányan felállva hevesen vitatkoztak, és így szóltak: Semmi rosszat sem találunk ebben az emberben. Hátha valóban Lélek szólt hozzá vagy angyal? Mivel a  felfordulás egyre nagyobb lett, az ezredes attól félve, hogy Pált széttépik, megparancsolta, hogy a csapat menjen le, ragadja ki őt közülük, és vigye a várba. Aznap éjjel pedig odaállt Pál mellé az Úr, és ezt mondta: Bízzál, mert ahogyan bizonyságot tettél az én ügyem mellett Jeruzsálemben, úgy kell Rómában is bizonyságot tenned!


Igehirdető: Nagy Lajos


2016. március 29., kedd

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában, 2016.03.29-én

Olvasandó: 

I.Korintus 15:31a -  Zsoltárok 118:17 – Lukács 20:34-38

Naponként halál révén állok…

Nem halok meg, hanem élek, és hirdetem az Úr tetteit! 

…E világ fiai házasodnak és férjhez mennek, de akik méltónak ítéltetnek ama eljövendő világra, hogy részük legyen a halottak közül való feltámadásban, azok nem házasodnak majd, és férjhez sem mennek. Sőt meg sem halhatnak többé, mert az angyalokhoz lesznek hasonlók, és Isten fiaivá lesznek, mivel feltámadnak a halálból. Arra pedig, hogy a halottak feltámadnak, már Mózes is rámutatott a csipkebokorról szóló részben, amikor az Urat Ábrahám Istenének, Izsák Istenének és Jákób Istenének mondta. Isten pedig nem a holtak Istene, hanem az élőké. Mert az ő számára mindenki él.

Igehirdető: Nagy Lajos

2016. március 21., hétfő

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában, 2016.03.21-én

Olvasandó: Zsidó 2:5-10

…Nem angyalok uralma alá rendelte az eljövendő világot, amelyről szólunk. Sőt valahol valaki így tett bizonyságot: „Micsoda az ember, hogy gondolsz rá, vagy az embernek fia, hogy gondod van rá? Rövid időre kisebbé tetted őt az angyaloknál, dicsőséggel és méltósággal koronáztad meg, mindent lába alá vetettél.”  Ha ugyanis mindent alávetett neki, akkor semmit sem hagyott, ami ne volna neki alávetve. Most ugyan még nem látjuk, hogy minden az uralma alatt áll, azt azonban látjuk, hogy az a Jézus, aki rövid időre kisebbé lett az angyaloknál, a halál elszenvedése miatt dicsőséggel és méltósággal koronáztatott meg, hiszen ő Isten kegyelméből mindenkiért megízlelte a halált. Mert az volt méltó Istenhez, akiért van a mindenség, és aki által van a mindenség, hogy őt, aki számtalan fiát vezeti dicsőségre, üdvösségük szerzőjét szenvedések által tegye tökéletessé.

Igehirdető: Nagy Lajos

2016. március 16., szerda

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában, 2016.03.16-án

Olvasandó: Máté 6:31-34

Ne aggódjatok tehát, és ne kérdezgessétek: Mit együnk? – vagy: Mit igyunk?- vagy: Mit öltsünk magunkra? Ilyesmikért a pogányok törik magukat, a ti mennyei Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van minderre. Keressétek először Isten országát és az ő igazságát, és mindezek ráadásként megadatnak majd nektek. Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja.

Igehirdető: Nagy Lajos

2016. március 7., hétfő

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában, 2016.03.07-én

Olvasandó: Máté 6:25-30

Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, vagy mit igyatok, se testetekért, hogy mibe öltözködjetek. Nem több-e az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál? Nézzétek meg az égi madarakat: nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem gyűjtenek, és a ti mennyei Atyátok táplálja őket. Nem vagytok-e ti értékesebbek azoknál? Aggódásával pedig ki tudná közületek meghosszabbítani életét csak egy perccel is? Mit aggódtok a ruházatért is? Figyeljétek meg a mező liliomait, hogyan növekednek: nem fáradoznak, és nem fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül akár csak egy is. Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, így öltözteti Isten, nem sokkal inkább titeket, kicsinyhitűek?

Igehirdető: Nagy Lajos

2016. február 29., hétfő

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában, 2016.02.29-én

Olvasandó: Máté 6:24

Senki sem szolgálhat két úrnak, mert vagy az egyiket fogja gyűlölni, a másikat pedig szeretni, vagy az egyikhez ragaszkodik majd, a másikat pedig megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak. 

Igehirdető: Nagy Lajos

Ma Szökőnap van. Ez azt is jelzi, hogy letelt az esztendő egyhatod része. Semmiképp se – úgymond – feleslegesen „lelkizni” kellene emiatt. Csak amúgy alázattal kinek-kinek konstatálnia: vannak bár zord elemei, kellemetlen megtapasztalásai, naponkénti küzdelmei a mai világunknak, sőt esetleg személyes életünknek is. Azonban az mégiscsak letagadhatatlan tény, hogy Sámuel prófétával együtt egyértelműen elmondhatjuk: „…Az Úr segített el bennünket egészen idáig!” (I.Sámuel 7:12) 

      Aki ezt az állásfoglalást elfogadja és magáévá teszi – meggyőződéssel vallhatjuk, hogy - annak jó.  Mert hiszen mi sem természetesebb annál, hogy ha lelkünket valósággal magcirógatjuk ezzel a pozitív – ráadásul istenes – gondolattal s aztán legalábbis szilárdabb lábakon érezzük magunkat akkor, amikor a dolgok természetéből következően, a továbblépésre, a további feladatokra, kihívásokra, örömökre és gondokra így igyekszünk  tudatosan koncentrálni, jól tesszük. 

      Amikor Isten kegyelméből két hónapja elkezdtünk előre araszolni az akkor még újnak számító esztendőben, akkor azt hallottuk útravalóul, hogy Jézus így óvja legkedvesebb tanítványát és társait: „…Simon! Simon! Ímé a sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát…” (Lukács 22:31) Aztán teltek a hetek s  ki-ki  mérlegelhette  önmagában,  hogy igazak-e Rá is – valamiféle titokzatos trancponációban, valami transcendens relációban, valami megszentelt multiplikációban, parabola-szerűen – Jézus további szavai: „…De én imádkoztam érted, hogy el ne fogyatkozzék a te hited: te azért idővel megtérvén, a te atyádfiait erősítsed.” (Lukács 22:32) 

      Félreértés ne essék! Tudott dolog és természetes, hogy a február utolsó napja még egyáltalán nem a „számvetés” ideje. Még csak nem is a mérleg készítésé. Ellenben biztos alapot teremthet arra, hogy – úgymond – jó reménységgel legyünk. Félre a prüdériával, a nem szeretek ilyen lelkizős dolgokról beszélni és hasonló érvelésekkel. Tény, hogy megvagyunk? Tény, hogy itt vagyunk? Tény, hogy ezt – legtöbben – Istennek köszönjük? Tény! Még ma is! De vajon tény-e az is, hogy ha – optimális esetben - Jézus imádsága révén nem fogyatkozott el a jövőbe vetett hitünk, arra is maradt energiánk, hogy erősítsük azokat, akik körülöttünk vannak, de esetleg még nem jutottak el a mi kegyelmi állapotunkra?  

      Ebben az összefüggésben hangzik el később, már a feltámadott és megdicsőült Jézus ajkáról az üzenet: „…Erősítsd meg a többieket, akik halófélben vannak…” (Jelenések 3:2) Kit tudtunk érzelem által indukált impulzusokkal, símogatva, szeretettel, gyengédséggel gyámolítani, terelgetni a kétségtelenül rögös úton? Az útvesztőkben, a vélt igazságtalanságok és a valós igazságtalanságok zajló tengerén? A káros-kóros jelenségek közepette? Az elkeseredés perceiben? A magáramaradottak probléma-kezeléséhez volt-e elég empátiánk? – Tólulnak a kérdések…

      És közben – ilyen hosszabb visszatekintés és mérlegelés, valamint continuumba helyezés után - rá kell fókuszálnunk a mai Igére. Jézus mondja: „Senki sem szolgálhat két úrnak, mert vagy az egyiket fogja gyűlölni, a másikat pedig szeretni, vagy az egyikhez ragaszkodik majd, a másikat pedig megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak.” Ja, hogy ennek még láthatóan, akár demonstratíve is érvényt kellene szereznünk? Igen. 

      Hallottam nemrégiben: Egy orvos nehéz beavatkozás során bravúros teljesítményt nyújtott. Az orvos-team másik tagja a  végén megjegyezte: Nagyon jól csináltad! Mire a megszólított: Nem én, hanem Isten, aki velem volt! A párbeszéd a kollégák között folytatódott: Miért mondod ezt, hiszen szuper voltál? Mire a válasz: Jézus nekem azt mondta: „…Nélkülem semmit sem tudtok cselekedni.” (János 15:5)   

      Hoppá! – mondhatnánk. Ez igen! Ezt úgy hívják, hogy tisztességes kiállás. Bizonyságtétel! Tanuságtétel! Amellett és arról ugyanis, hogy aki mondta, nem a mammonnak, hanem Istennek szolgál. Nem a mammon-szerű uralkodó trendnek, hogy csak az anyagiak a fontosak és különben is te vagy a nagyszerű, csak ismerd el, hogy a hír a minden, a kommunikáció a minden, a tálalás a minden, a reklám a minden… Tessék mondani: Isten cselekvő szeretetét ki képviseli ma? Ki az, aki egyértelművé teszi a környezete számára, hogy Ő hova tartozik? Igen, az, azok – többen is vannak, csak gyakorta igen szerények, visszahúzódóak – akik elismerik Jézust, ki azt mondja, hogy „…Nélkülem semmit sem tudtok cselekedni.” (János 15:5)  

      Az elmúlt héten csütörtökön volt A Kommunizmus áldozatainak emléknapja. Közhely, hogy a kommunizmus – egyéb súlyos gaztettei mellett - ki akarta ölni az emberekből az Isten-hitet. Ünnepélyesen, tisztelettel kijelenthetjük – hála Istennek – ez nem sikerült! Az, hogy mi itt most hétkezdő meditációt, csendes perceket tarthatunk, az annak a jele, hogy véget ért – már 25 éve véget ért – a kollektív amnézia. Az Isten-felejtés, felejtetés korszaka. Világméretekben! 

      Nem mintha nekünk itt, a felbolydult Európában mindenképp irányadó kellene, hogy legyen, de minden esetre George W.Busch egykori amerikai elnök mondta valamikor: „A jövendő nemzedékek előtt kötelességünk feljegyzni a 20. század bűneit és biztosítani, hogy azok soha nem ismétlődhetnek.” A Magyar Országgyűlés 2000. június 16-án – a kommunizmus ’56-os áldozatai újratemetésének tizenegyedik évfordulóján – határozatával nyilvánította A Kommunizmus áldozatainak emléknapjává február 25-ét. Sok fájó sebre került ezzel enyhítő gyógyír. Hiszen alig van olyan magyar család, amely így vagy úgy, de valamilyen rokonsági fokon – ha távolról is de - ne lenne érintett a rettenetes rémuralom lélekromboló és nemzetgyilkoló gaztetteiben. Olyan fogalmak jutnak eszünk ennek a napnak a fájdalmas megünneplése kapcsán, mint a Gulág, a málenkíj robot, Szibéria, hadifogság, megtorlások, kivégzések és így tovább. 
       
      Világviszonylatban százmillióra tehető azok száma, akik életüket  vesztették közvetlenül a kommunista diktatúra sátáni tevékenysége nyomán. Kelet-közép Európában az áldozatok száma eléri az egymilliót. Ennyien vesztették életüket éhenhalás miatt, kényszermunkatáborban vagy kivégzés által. 

      Jóval többre tehető azonban azoknak a száma, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelkileg megnyomorított. A rendszer áldozata volt az is, akit vallattak és kínoztak, akit megbélyegeztek, akit kirekesztettek vagy börtönbe zártak, akit csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek; mindenki, akit megfosztottak a szabad cselekvés és választás lehetőségétől.

      Abszolút jellemző mindezzel összefüggésben, hogy Josif Visszarionovics Sztalin közismerten azt vallotta: ”Egy ember halála tragédia. Egymillióé statisztika.” – Csak annyit tehetünk hozzá: No comment!

      De vissza az Igéhez. Jézus egyfelől azért mondja, hogy „Senki sem szolgálhat két úrnak… Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak.”, mert valószínüsíthetően tapasztalta már akkor a nádszálként ide-oda hajló jellemek jelen létét. Másfelől írásba adhatta, hogy ez a helyzet az idő előre haladtával csak súlyosbodni fog, egyre súlyosbodni. Ha körülnézünk, meg tudjuk ezt erősíteni. Az arám mammon kifejezés voltaképp gyűjtőfogalom; alapvetően magát a pénzt s a materiális földi javakat, a birtokot és általában a gazdagságot jelenti. A mammon-úr szolgálata Jézus értelmezése szerint azért veszélyes, mert a mammon Jézus szemében olyan úr, akinek a szolgálatában az ember akarva-akaratlan, de szükségszerűen eltávolodik Istentől, mint az élet Urától. Pedig – szerinte – csak az Egy Úrhoz érdemes tartozni. 

      Amikor ma hezitálást tapasztalunk atéren, hogy érdemes vagy nem érdemes hitvalló életet élni, akkor mindig az van a háttérben, hogy a belső konfliktus – ha egyáltalán van ilyen – mérlegelést indukál: mi a személyes hasznom egyikből vagy a másikból? Egyáltalán értékelem azt, amit pedig józan ésszel értékelnem kell – vagy kellene?  Ezt a konfliktust kell feloldani. Mégpedig úgy, hogy egyáltalán nem értékeljük le az életünk materiális és nem materiális értékeit – amikre mellesleg azonnal áll a kitétel: „…Mid van, amit nem kaptál…” (I.Korintus 4:7) 

      Magyarul – mondjuk már ki végre! Az Isten és a mammon közötti egyenes, korrekt választás sereg – szinte – beismerés szerű, beismerés súlyú tényvázlatot, tényközlést ígényel! 

      Az idei Nagyböjt huszadik reggelén Vörösmarty Mihály: „Mi baj” című versének részlete zárja e mai meditációnkat:  

…Mi lelt, beteg vagy-e,
Mi kéne még,
Mit adjon, hogy üdülj,
A kegyes ég?

Rossz gazda vagy, szegény
Jó nemzetem,
Gazdálkodásodat 
Nem szeretem. 

Kívánod ami nincs,
S nem kapható,
S mid van, kezed között
Olvad mint hó.

Hol a hű szorgalom 
S szent indulat,
Emelni s védeni
Országodat?  

Helyt adni másnak is
A jog terén,
S nem tűrni a jogot 
Bitor kezén.

De mindez még sebaj,
Ha lelked van,
Ha lelked csábokért
Nincs áruban;

Ha lelked ébren áll
Jó s rossz napon,
Világol és  hevít
Munkáidon.

Ha ezt is eladod,
Jó éjszakát,
Nincs Isten, aki le
Tekintsen rád.

      Okkal s joggal hihetjük: ez a záró kitétel, hogy „…Nincs Isten, aki le  / Tekintsen rád” amolyan költői túlzás. Bocsássuk meg Neki. Szó sincsen arról, hogy Ő olyat állítana: nincs Isten. Ellenben kötelességének tartja, hogy éppen pedagógia szándékkal még ezt a képtelenséget, ezt a fantazmagóriát is bevesse, annak érdekében, hogy olvasója lelkiismeretét felébressze.     

Úgylegyen! Soli Deo Gloria!
Nagy Lajos kórházi lelkész