2013. december 20., péntek

Tűz ellen tűzzel!

Alapige: Zakariás 11.
Igehirdető: Faust Gyula

(Elhangzott 2000 májusában Marosugrán a Marosi Református egyházmegye lelkészértekezletén. Írott változat!)
A beszéd első fele arról szól, hogy Izrael, az akkori egyház a Messiás eljövetelére tekintő reménységből hazatéréssel és ország-építő nagy készülődéssel válaszolt, de ez az erősfeszítés olyan lett, hogy a nagy munkában elfelejtették, hogy építőkként tulajdonképpen miért is fáradoznak. Vajon nem hasonlít-e a mi adventi készülődésünk erre az állapotra?

2013. december 16., hétfő

Magasztaljanak téged a mennyben, Istenem, dicsőítsenek az egész földön!

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában,  2013.12.16-án.
Olvasandó Zsoltárok 57:12  Igehirdető: Nagy Lajos

Ádvent harmadik hetére virradtunk. Miután pedig ebben az esztendőben ez az utolsó hétkezdő meditációnk – hiszen mához egy hétre már a Karácsony Szenteste közvetlen közelében leszünk – egyfelől lehetőleg összpontosítsuk majd figyelmünket a Karácsony megváltó üzenetére, másfelől pedig zárjuk le a ma befejeződő zsoltár sorozatunkat. 

2013. december 9., hétfő

Ébredj, lelkem, ébredj, lant és hárfa, hadd ébresszem a hajnalt! Magasztallak, Uram, a népek közt, zsoltárt zengek rólad a nemzetek közt, mert szereteted az égig ér, hűséged a magas fellegekig.

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában,  2013.12.09-én.
Olvasandó Zsoltárok 57:9-11  Igehirdető: Nagy Lajos


 Ádvent második hetébe léptünk. Vajon mit üzen az Úr ezen a második ádventi héten? Egyértelmű szót üzen. Az Ő esetében soha nem kell attól tartani, hogy homályos rébuszokban szólna. Az „Ébredj lelkem…” önfelszólítás a bibliai korban is, de ma is ismerős szó fordulat. A lélek ébresztése, a lelkiismeret ébren tartása a legteljesebb mértékben kifejezője egyszersmind az Isten-ember kapcsolat rendezettségének is. 

2013. december 2., hétfő

Hálót vetettek lábaim elé, megalázták lelkemet. Vermet ástak nekem, de maguk estek bele…Kész a szívem, Istenem, kész a szívem arra, hogy énekeljek és zengedezzek!

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában,  2013.12.02-án.
Olvasandó Zsoltárok 57:7,8  Igehirdető: Nagy Lajos

Ádvent második reggelére virradtunk. Érdekes, hogy az Ádvent a szekularizált társdalom, a hitetlen világ számára is „csak” Ádvent. Természetesen egészen más lelki töltéssel, más hangsúllyal, más dinamikával ejti ki e szót az, akinek a számára az Ádvent primér jelentése a mértékadó. Azaz: számára az a bizonyos szent várakozás, ez a megszentelt váradalom a karácsonyi öröm átélésére irányulóan, bátran fogalmazhatunk úgy, hogy mindennél fontosabb. Mindennél, ami esetleg beárnyékolhatná a Karácsony ragyogását. A nemhívő lélek pedig egészen másként éli meg az Ádventet. Számára nem a spiritualitáson van a hangsúly, hanem éppenhogy nagyon is a materialisztikus dolgokon. Erre még rájátszik a média és a kereskedelem, az erőszakos reklámhadjáratával, a nyomuló, ha kell, ha nem karácsonyi vásárainak időnként s helyenként gagyi és primitív áruival. Hogy a forgalomról és a lélekromboló tülekedésről már ne is beszéljünk.

2013. december 1., vasárnap

Isten adventje a Mária és ősanyja Rebeka engedelmességének példájában.

Köszöntés: De mindazoknak, akik befogadták őt, és hisznek őbenne, megadta azt, hogy Isten gyermekeivé legyenek; akik nem vérből, sem a testnek akaratából, sem a férfiúnak indulatjából, hanem Istentől születtek. Ján 1: 12 – 13.
Alapige:„Legyen úgy, hogy ha azt mondom valamelyik leánynak, aki kijön vizet meríteni: Adj innom egy kis vizet a korsóból, és az ezt feleli nekem: Igyál, sőt még a tevéidnek is merítek: az legyen az a leány, akit az Úr az én uram fiának rendelt.” (1Mózes 24, 43—44)
Bibliaolvasás: Lukács 1: 26-38.

Énekek: 81;312;305;457;458;460;461;462.
Igehirdető: Faust Gyula
Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami azt jelenti: „az Úr eljövetele”. Az Úr első adventjével új világkorszak és időszámítás kezdődött. Ezt hivatott valahol visszatükrözni az, hogy a naptári időszámítás szerint adventtel az új egyházi év kezdődik el.
Az Úr „eljövetelét” mi várakozásként tapasztaljuk, éljük. Nagy kiváltság várakozónak lenni! Ezt az állapotot csak nekünk adta Isten ajándékba. Az angyalok, mindig látják Isten arcát,[1] ezért ők nem várakoznak. A teljes igazság azonban az, hogy nem csak mi emberek várakozunk, hanem mindenekelőtt Isten. Ő a legnagyobb várakozó. Hosszan tűr és vár. Ő az, aki várni tanít bennünket! Isten arra vár, hogy mi ismét hozzá térjünk és közben szüntelenül keresi, hogy ki lenne az, akiben megdicsőítheti Önmagát. A próféta erről így szól:

2013. november 25., hétfő

Magasztaljanak téged a mennyben, Istenem, dicsőítsenek az egész földön!

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában,  2013.11.25-én.
Olvasandó Zsoltárok 57:6  Igehirdető: Nagy Lajos

Ez a bibliai vers egy felszólító módban írt, felkiáltójeles mondat. De miért is a felszólító mód és a felkiáltójel? A zsoltár eddig kifejtett verseiben a szerző, Dávid király egyértelműen önmagával s szorult helyzetével volt elfoglalva. Különböző formában ecsetelte ezt az állapotot; imádsággal, reménység proklamációval, jelképes beszéddel, de mindegyik kijelentésében egyes szám első személyben fogalmazott. 

2013. november 18., hétfő

Oroszlánok között fekszem, amelyek felfalják az embereket. Foguk lándzsa és nyíl, nyelvük éles kard.

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában,  2013.11.18-án.
Olvasandó Zsoltárok 57:5  Igehirdető: Nagy Lajos

A Saul haragja elől egy barlang rejtekébe menekülő Dávid király lelkivilágába már eddig is bőségesen bepillantást nyertünk. Ne feledjük, a zsoltár szerző egyfelől nagyon is érzelmes, viszont szenzitívnek csak abban az értelemben volna nevezhető, hogy meglehetősen fogékony az Istenével való kommunikációra. Az a lelkiállapot, amibe került, megedzette amúgy is rendkívüli személyiségét. Gondolatai csaponganak, de nem szertelenek. Éppen az a csodálatra méltó bennük, hogy milyen szerves egységben van a zsoltáros panaszdalában az a bizonyos fent és lent létel. Amikor dialektikus feszültségben egészítik ki egymást a negatívisztikus gondolatok és a pozitív tartományban szárnyaló lélek Istenhez hanyatló rezdülései.  

2013. november 13., szerda

A halál földje fölött

Igehirdető: Faust Gyula, elhangzott 2013. november 3-án.
Köszöntés: Halál! Hol a te fullánkod? Pokol! Hol a te diadalmad? (…) De hála az Istennek, aki a diadalmat adja nékünk a mi Urunk Jézus Krisztus által. 1Kor 15: 55 és 57.
Énekek: 24; 458; 171; 511.
Bibliaolvasás: Jelenések 6.

Alapige: Sok bajt és nyomorúságot éreztettél velünk, de Ismét megelevenitesz, és a föld mélységébői ismét felhozol. Zsolt 71,20.

2013. november 11., hétfő

Segítséget küld nekem a mennyből, csúffá teszi üldözőimet. Isten elküldi szeretetét és hűségét.

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában,  2013.11.11-én.
Olvasandó Zsoltárok 57:4  Igehirdető: Nagy Lajos

Harmadik alkalommal keressük a meditációs üzenetet az 57. zsoltár Igéi alapján, versről versre haladva. Eddig annyi derült ki a zsoltáros interpretációjában, hogy számára nem kétséges az ima ereje, ezért imádkozik így: „Könyörülj, Istenem, könyörülj rajtam, mert nálad keres oltalmat a lelkem! Szárnyaid árnyékában keresek oltalmat, míg elvonul a veszedelem.” Majd így folytatja: „A felséges Istenhez kiáltok, Istenhez, aki mellém áll.” A mai Ige-versben pedig magabiztosan már az eredményt közli kész tényként, szilárd bizonyosságként, úgy, mint aki tökéletesen biztos abban, hogy nem lesz hiábavaló a stratégiája: „Segítséget küld nekem a mennyből, csúffá teszi üldözőimet. Isten elküldi szeretetét és hűségét.”

Vigyázzatok, hogy az Isten kegyelmétől senki el ne essék !

Énekek: 66;80: 1-5; 80:9, 200: 1-6.
Alapige: Zsidók 12: 15

Bibliaolvasás: Zsidók 12: 12-29; Igehirdető: Faust Gyula
Isten megemésztő tűz, - hallottuk a Bibliolvasáskor. Szeretjük elfelejteni ezt. Ne tegyük! Nézzünk inkább a tanúknak nagy fellége, kik közt a legeleső, a mi Urunk Jézus Krisztus, hogy a lábunk elé mindenféle akadályt gördítő bűnt félre tegyünk üdvösségünk útjából. Nézzünk tehát Jézusra, aki úgyszintén ezt tette, példát mutatot nekünk arról, hogyan kell nekünk szembeszegülnünk a bűnnel, a vérünk árán is ha kell. Jézus az Ő engedelmességében két dologgal nem törődött, az előtte lévő öröm csábításával, mert elhagyta mennyei Atyja keblét és testet öltöt. Mikor pedig a testben volt, a megprófétált gyalázattal nem törődött, mert a mindenekfelett való jutalomra tekintett, akik elsősorban mi vagyunk Ő neki.

2013. november 4., hétfő

A felséges Istenhez kiáltok, Istenhez, aki mellém áll.

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában,  2013.11.04-én.
Olvasandó Zsoltárok 57:3  Igehirdető: Nagy Lajos

Tavaly ilyenkori a hírem, miszerint az utca emberét kérdezték meg akkor, találomra több ezer járókelő felé hangzott el Budapesten és egyidejűleg vidéken is: Miről nevezetes a mai dátum, november negyedike? Az eredmény amúgy magyarosan siralmasra sikeredett. Merthogy az idősebb korosztályokhoz tartozók közül csak-csak voltak még némelyek, akik tudták, de a fiataloknak csak alig tíz százaléka  számára derengett valami az ötvenhatos forradalom leveréséről s ezek között is előfordult szép számmal, hogy a megkérdezett nagy öntudattal még mindig ellenforradalomról beszélt… Mint a mesében – mondhatnánk ugye a népszerű televíziós Rózsa Gyuri szóhasználatával.  

2013. október 29., kedd

Hol van a kegyelem, az igaz mennyei kenyér, avagy a rejtett manna?

Igehirdető: Faust Gyula
Bibliaolvasás: 1Sám 17: 22 – 47, vagy Jel 2: 12-17.

Köszöntés: Áldlak téged, hálát adok neked mindenkor, mert te munkálkodsz. Nevedben reménykedem, mert jóságos vagy, a te híveidhez. Zsolt 52: 11.

Alapige: „És íme egy kananeus asszony jövén ki abból a tartományból, kiált vala néki: Uram, Dávidnak fia, könyörülj rajtam! Azén leányom az ördögtől gonoszul gyötörtetik. Ő pedig egy szót sem felele néki. És az ő tanítványai hozzá menvén, kérik vala őt, mondván: Bocsásd el őt, mert utánunk kiált. Ő pedig felelvén, monda: Nem küldettem, csak az Izráel házának elveszett juhaihoz. Az asszony pedig odaérvén, leborula előtte, mondván: Uram, légy segítségül nékem! Ő pedig felelvén, monda: Nem Jó a fiak kenyerét elvenni és az ebeknek vetni. Az pedig monda: Úgy van, Uram; de hiszen az ebek is esznek a morzsalékokból, amik az ő uruknak asztaláról aláhullnak. Ekkor felelvén Jézus, monda néki: Óh asszony, nagy a te hited! Legyen néked a te akaratod szerint. És meggyógyula az ő leánya attól a pillanattól fogva.” (Mt 15, 22—28)

Mit eszünk?

Bibliaolvasás: János 6: 53 – 59.

Alapige: Lukács 15: 11 – 24.
Igehirdető: Faust Gyula
Isten az embert egy mennyei lakoma céljából teremtette, erre a lakomára hívta el, amikor kinek – kinek létet adott, életnek leheletét ezen a földön. Isten kezdettől fogva a mennyei Atya örömébe hív, egyetlen erőteljes hívással, és ez a hívás Krisztus Jézus. Ahogy egyre közelebb jön hozzánk az Úr dicsőséges visszajövetele, Isten hívása a dicsőséges Krisztus erőtlenségnek látszó hatalmából és vereségnek látszó dicsőségéből merít egyre több és több erőt. Nem csak a hívás Jézus Krisztus, hanem maga a lakoma is ő maga.

„Mert Ő benne, - azaz Krisztus Jézusban - lakozik az istenségnek egész teljessége testileg (…).”

Alapige: Mennyei Jelenések 1.
Bibliaolvasás: Máté 7: 24 – 29.
Igehirdető: Faust Gyula

Minden a Jézus Krisztus kijelentése, kinyilatkoztatása! Ez nem csak erre a prófétai könyvre igaz, hanem mindarra, amit Krisztus Jézus tett kezdettől fogva, beleértve az evangéliumokat és az apostoli gyülekezetek minden munkáját is. Ebben a könyvben a hangsúly mégiscsak azon van, ami hamarosan meglesz, de úgy, hogy nem hallgatható el az sem, ami volt és van, sőt krisztus meg akarja mutatni a szolgáinak.

2013. október 28., hétfő

Könyörülj, Istenem, könyörülj rajtam, mert nálad keres oltalmat a lelkem! Szárnyaid árnyékában keresek oltalmat, míg elvonul a veszedelem.

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában,  2013.10.28-án.
Olvasandó Zsoltárok 57:2  Igehirdető: Nagy Lajos

Október hónap folyamán immár másodszor is történelmi megemlékezésre szólít bennünket nemzeti múltunk. Azért van ez így, mert magyar nemzetünk történelmének a Gondviselő Isten által szivárvány színűre festett lapjai ismételten kötelezik a magyar lelket az áldó emlékezésre s a néma főhajtásra. 

2013. október 21., hétfő

Megőríz az Úr jártodban-keltedben, most és mindenkor.

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában,  2013.10.21-én.
Olvasandó Zsoltárok 121:8  Igehirdető: Nagy Lajos

Ma véget ér a sorozatunk, amelyben – a maival együtt - hét hétfői meditációnk gondolatmenetét kapcsoltuk a jól aktualizálható 121. zsoltár egyes verseihez. A rövid mondatokból álló Ige-versek egyenként, önállóan értelmezhetően is, de egymáshoz kapcsolódóan, egymásra építkezőn talán még inkább közel hoztak hozzánk egy az Isten-hívő ember számára sajátos lelki biztonságot jelentő gondolatot. Nevezetesen azt, hogy– minden negatív tapasztalat és minden lehúzó tényező ellenére - Isten folyamatosan és töretlenül őrzi azokat, akik bízni, hinni tudnak benne. Közben lépésről-lépésre egyre inkább nyilvánvalóvá vált az is, hogy számos pozitív példa tükrében is látható: ez a gondolatsor nem valamiféle fikció, nem kitaláció, nem képzelgés, nem is  extatikus fantázia szülemény, hanem megélt valóság – no persze csak azok számára, akik nyitottak s tudatosan megélt hittel és/vagy legalábbis nem elutasítóan fordulnak e pozitív üzenet felé.  

2013. október 14., hétfő

Az Úr megőríz téged minden bajtól, megőrzi életedet.

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában,  2013.10.14-én.
Olvasandó Zsoltárok 121:7  Igehirdető: Nagy Lajos

Folytatjuk zsoltár sorozatunkat és ma már a hatodik alkalommal hajolunk a 121. zsoltár sorban egymás után következő versei fölé. Egy héttel ezelőtti meditációnk anyagtorlódás miatt – hiszen három aktualitásról is kellett szólnia - és az ezzel összefüggő terjedelem túllépést elkerülendő, nem fejthette ki maradéktalanul a mait megelőző 6. verset. Így most még arról is ejtünk néhány szót. Ezért a két egymás utáni verset együtt olvasom: „Nem árt neked nappal a nap, sem éjjel a hold.” (Zsoltárok121:6) „Az Úr megőríz téged minden bajtól, megőrzi életedet.”

2013. október 7., hétfő

Nem árt neked nappal a nap, sem éjjel a hold.

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában,  2013.10.07-én.
Olvasandó Zsoltárok 121:6  Igehirdető: Nagy Lajos

 Ma három közeli aktualitásról is illik megemlékeznünk. Ha legalább csak felvillanásnyit is, lássuk őket kronológiai sorrendben. Tegnap múlt egy hete, szeptember 29-én, vasárnap indult s tegnap ért véget az egyre szélesebb érdeklődésre számot tartó Teremtés hete rendezvény sorozat. Immár világméretű a kezdeményezés kibontakozása; különféle hazai- és külhoni civil szervezetek, alapítványok, egyházak, magánszemélyek és szervezetek, valamint elszántan és célratörően küzdő akítvisták vették pártfogásukba ezt az ügyet.

2013. szeptember 30., hétfő

Az Úr a te őriződ, az Úr a te oltalmad jobb kezed felől.

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában,  2013.09.30-án.
Olvasandó Zsoltárok 121:5  Igehirdető: Nagy Lajos


Negyedik alkalommal hajolunk a rendkívül tartalmas 121. zsoltár Igéi fölé. Szinte versről versre haladunk előre a zsoltár feldolgozása során, a mában megszólaltatható időszerű üzenet keresésének szándékával. A megelőző két meditációnkban Istennek a hit szemével látható és pontosan érzékelhető őriző kegyelmére koncentráltunk. Mégpedig két aspektusból. Elsőként az emberi pszüchét mindenkor stabilizálni képes Isten-tudat jótékony hatásait vizsgálva, általános értelemben, a zsoltár-vers konszenzusában: „Nem engedi, hogy lábad megtántorodjék, nem szunnyad őriződ.” (Zsoltárok 121:3)

2013. szeptember 24., kedd

Látni a láthatatlant

Vasárnap délelőtti igehirdetés a Vörösberényi Református Egyházközségben.
Igehirdető neve: Faust Gyula
Bibliaolvasás: Ef 6:10-24. Alapige: 1Sámuel 17: 1-9; 22-37.

Köszöntés: Annakokáért az az indulat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is, Aki, mikor Istennek formájában volt, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy [ő] az Istennel egyenlő, hanem önmagát megüresítette, szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lévén; És mikor olyan állapotban találtatott, mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának haláláig. Fil 2:5-8  

2013. szeptember 23., hétfő

Bizony nem szunnyad, nem alszik Izrael őrizője!

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában,  2013.09.23-án.
Olvasandó Zsoltárok 121:4  Igehirdető: Nagy Lajos


      Múlt hétfői meditációnkban a két héttel ezelőtt elemezni kezdett 121. zsoltár soron következő 3. verse alapján tájékozódtunk az aktuális üzenet kifejtése szándékával. Ez volt az alapige: „Nem engedi, hogy lábad megtántorodjék, nem szunnyad őriződ.” (Zsoltárok 121:3) Egy sajátos megvilágításban elébb azt fejtettük ki: mennyire egyaránt mindenkire vonatkozik, illetve vonatkozhat ez az üdvígéret. Majd tanulságul azt szűrtük le záró mondanivalóként, hogy a nem szunnyadó őrízet, vagyis Isten őrző szeretete kötelez. Éspedig feladatra indít, abban az értelemben, hogy mindenkinek, aki hallja az Igét, Istentől nyert szent küldetése kell legyen felhívni a másik ember figyelmét erre a pozitív, lélekemelő aspektusra, hogy Isten őríz! „…Őrzők, vigyázzatok a strázsán…” – idéztük aktualizáltan Ady Endrét. 

2013. szeptember 16., hétfő

Nem engedi, hogy lábad megtántorodjék, nem szunnyad őriződ.

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában,  2013.09.16-án.
Olvasandó Zsoltárok 121:3  Igehirdető: Nagy Lajos

Folytatjuk a ma egy hete elkezdett zsoltár mában szóló üzenetének kibontását. Egy héttel ezelőtt azt hallottuk: „Tekintetem a hegyekre emelem: Honnan jön segítségem? Segítségem az Úrtól jön, aki az eget és a földet alkotta.” (Zsoltárok 121:1,2) Ennek kifejtése során a meditációnk központi témája és fő iránya az volt, hogy a felfelé tekintés lehetőségét ajánlva rámutassunk: milyen eredménye lehet az emberi pszüchében annak, ha a szemünk a mennyei horizontok felé néz. Ezt az alapgondolatot kapcsoltuk az aktualitáshoz, nevezetesen, hogy a 2013/2014-es tanévtől az általános iskolákban 65 esztendőnyi szünet után újra indul a hit- és erkölcstan tantárgy oktatása. Próbáltunk az Ige fényében rávilágítani arra, milyen óriási jelentősége van ennek az oktatás-politikai újdonságnak.

2013. szeptember 9., hétfő

Tekintetem a hegyekre emelem: Honnan jön segítségem? Segítségem az Úrtól jön, aki az eget és a földet alkotta.

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában,  2013.09.09-én.
Olvasandó Zsoltárok 121:1,2 Igehirdető: Nagy Lajos


Ma egy hete még az iskolai tanévnyitásról és vele   összefüggésben a most elindult tanév újdonságáról, a hit- és erkölcstan tantárgy bevezetéséről volt szó. Mára már elültek a lázas iskolavárás és készülődés utórezgései. A nebulók egy munkahetet már eltöltöttek a tudomány vásárában. Az édesanyák és édesapák pedig üdvrivalgással fogadták otthonukban csemetéiket, akik felé még jópár hétig el-el fog hangzani a bájos kérés: Na gyere, mesélj!  És a szülő általában  mindig pontosan tudja, hogy a suliban legtöbbször nem is szoktak rendkívüli dolgok történni. Így aztán majdnem felesleges a gyermek presszionálása. Inkább oda kell hagyni, rá kell bízni: ha nagy baj van, akkor amúgy is minden kiül a gyermek arcára s különösebb faggatás nélkül is kitör belőle, mint egy vulkán, a sérelem vagy éppen a bűntudat, a bűnbánat.

2013. szeptember 2., hétfő

Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól.

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában,  2013.09.02-án.
OlvasandóPéldabeszédek 22:6  Igehirdető: Nagy Lajos

Tegnap beköszöntött a családokba és mindenüve a szeptember. Az iskolakezdés anyagi- és lelki terhe egyre komolyabb érvágást jelent a gyermekes családoknak s közben még stresszes állapotba is hozza nem egy esetben a szülőket s gyermekeket egyaránt. Merthogy úgy tűnik, általában nem egyszerűsödnek a dolgok, így az iskolakezdéssel összefüggő bürokratikus és egyéb feladatok sem. 

2013. augusztus 26., hétfő

Elmúlt az aratás, véget ért a nyár, és mi nem szabadultunk meg! Népem összetörése engem is összetört; gyászolok, rémület fogott el. Nincs balzsamolaj Gileádban, nincs ott orvos? Miért nem tud begyógyulni népemnek a sebe?

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában,  2013.08.26-án.
OlvasandóJeremiás 8:20-22  Igehirdető: Nagy Lajos


Még ez az előttünk álló munkahét van vissza s azt mondhatjuk: vége van a hosszú, forró nyárnak vagy legalábbis a vele időnként azonos értelemben használt megfogalmazás szerint a vakációnak. 
       Ma Jerémiás próféta néhány mondatát hallottuk – amelyek kontextusukból kiemelten, önállóan is értelmezhetők. A prófétai szó borongása kimondatlanul ott lappang számos mai szívben is: „Elmúlt az aratás, véget ért a nyár, és mi nem szabadultunk meg!…Miért nem tud begyógyulni népemnek a sebe?”

2013. augusztus 21., szerda

…Én és az én házam népe az Urat szolgáljuk!

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában,  2013.08.21-én.
OlvasandóJózsué 24:15e  Igehirdető: Nagy Lajos

Tegnap országalapító Szent István királyunkra emlékezett a magyarság, országhatárainkon innen és túl. Utóbbiak immár többségükben Isten kegyelméből a kettős állampolgárság lehetőségével is élő nemzettársaink. Óriási dolog ez a kettős  állampolgárság! Különösen így, Szent István országalapító apostoli királyunk ünnepe idején mondhatjuk ezt s egyáltalán nem kizárólag a 2014-es parlamenti választásokra való előre tekintés – némelyek által kitaláltan sandának nevezett – szándékának szempontjából. Hanem amúgy, a valóságos nemzeti lelki összetartozás gondolata összefüggésében!

2013. augusztus 12., hétfő

Tóvá lesz a délibáb, és víz fakad a szomjú földön…


Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában,  2013.08.12-én.
Olvasandó: Ézsaiás 35:7a,b  Igehirdető: Nagy Lajos


     Augusztus közepe lesz immár, lassan múlik a nyár. Az idén volt részünk bőven rekkenő hőségben, reméljük, hogy most már majd talán enyhül a kánikula. Mivel is foglalkozhatnánk leginkább, meditációs témaként, mint olyas valamivel, ami szorosan összefügg a nyárral, a hőséggel. Az imént elhangzott tíz szavas prófétai Ige kontextusából kiragadottan, önállóan is értelmezhető. Első hallásra kiderül, hogy benne egy természeti képpel, egyfajta isteni tüneménnyel állunk szemben, ami jó esetben megjelenítheti, illetve megjeleníthetné előttünk magát a Teremtő Istent. Nem titkoltan: ez a cél! A meditáció – műfaji sajátosságait tekintve és éppen abból következően – egyáltalán nem és soha sem vonatkoztathatja el magát a tágabb értelemben vett kontextustól. Vagyis: fontos számára a hic et nunc – az itt és most – meghatározó körülményeinek összessége.

2013. augusztus 5., hétfő

Szeretteim! A szenvedés tüze miatt, amely megpróbáltatásul támadt közöttetek, ne háborogjatok úgy, mintha valami meglepő dolog érne titeket. Sőt, amennyire részesültök a Krisztus szenvedésében, annyira örüljetek, hogy az ő dicsőségének megjelenésekor is ujjongva örülhessetek.

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában,  2013.08.05-én.
Olvasandó: I. Péter 4:12,13  Igehirdető: Nagy Lajos

 Kicsit úgy hangoznak ezek a szavak, mintha valami komoly tragédiát akarnának beharangozni. Preventív módon explorálva s azonnal applikálva is valamilyen szörnyűséget.  Az apostoli intelem a mi huszonegyedikszázadi gondolat-menetünkbe könnyű szerrel nemigen integrálható. Archaikusnak tűnnek e szavak s nem igazán lehet velük csak úgy minden további nélkül mit kezdeni. Nehéz az isteni Igével azonosulni! De hátha mégis… Ezért is van e meditáció! Elöljáróban  lássuk ezt a bibliai idézetet a veretes Károli fordításban: „Szeretteim, ne rémüljetek meg attól a tűztől, amely próbáltatás végett támadt köztetek, mintha valami rémületes dolog történnék veletek; Sőt, amennyiben részetek van a Krisztus szenvedéseiben, örüljetek, hogy az ő dicsőségének megjelenésekor is vígadozva örvendezhessetek.” Vagy – hogy még inkább tisztán lássunk a szövegfordítás variánsok tekintetében – halljuk, hogy fordítja ezt a legmodernebb katolikus bibliafordítás: „Szeretteim, ne lepődjetek meg azokon az égő fájdalmakon, amelyek megpróbáltatásul értek benneteket, mintha valami hallatlan dolog esett volna veletek. Ehelyett inkább örüljetek, hogy részetek lehet Krisztus szenvedéseiben, hogy dicsősége megnyilvánulása napján majd ujjongva örülhessetek.” 

2013. július 29., hétfő

Vizsgálj meg, Istenem, ismerd meg szívemet! Próbálj meg, és ismerd meg gondolataimat! Nézd meg, nem járok-e téves úton, és vezess az örökkévalóság útján!

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában,  2013.07.29-én.
Olvasandó: Zsoltárok 139:23,24 Igehirdető: Nagy Lajos

 Egy különleges átvilágítás ígényével áll elő Dávid király ennek a zsoltárnak a legvégén, amely zsoltárban – az elmúlt két hétkezdő meditációnkban – már annyi mindenről hallottunk.       Azok után, hogy a zsoltáríró bőven betekintést nyújtott olvasóinak példamutató önvizsgálatáról és önismeretéről, most, a zsoltár lezárásakor ennek teljességgel hitelessé tétele érdekében, mintegy abszolút kompetens „átvilágítás”-t kell kérjen Urától, Istenétől. Mi ez, ha nem a végtelen tisztesség s a teljes Istenre hagyatkozás szándéka?!

2013. július 22., hétfő

Csontjaim nem voltak rejtve előtted, amikor titkon formálódtam, mintha a föld mélyén képződtem volna. Alaktalan testemet már látták szemeid; könyvedben minden meg volt írva, a napok is, amelyeket nekem szántál, bár még egy sem volt meg belőlük. Mily drágák nekem szándékaid, Istenem, mily hatalmas azoknak száma! Számolgatom, de több a homokszemeknél, s a végén is csak nálad vagyok.

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában,  2013.07.22-én.
Olvasandó: Zsoltárok 139:15-18 Igehirdető: Nagy Lajos

 Ma folytatjuk a múlt hétfőn megkezdett zsoltárt, úgy azonban, hogy átugrottuk azokat a verseket, amelyek tavaly már egyszer elhangzottak és kifejtésre kerültek. Az idézet hálója megint mélyen merít a zsoltáros gondolatfolyamból. Mielőtt az üzenetét – mintegy a ma egy hete elhangzottak folytatásaként – kibontanánk, elébb halljuk az archaikus Károli fordítást és érzékeljük a néhol árnyalatnyi, máshol meg lényeges fordítási különbségeket. Íme a Károli szöveg:
      „Nem volt elrejtve előtted az én csontom, mikor titokban formáltattam, és idomíttattam, mintegy a föld mélyében. Látták szemeid az én alaktalan testemet, és könyvedben ezek mind be voltak írva: a napok is, amelyeken formáltatni fognak; holott egy sem volt még meg közülük. És nékem milyen kedvesek a te gondolataid, oh Isten! Mily nagy azoknak summája! Számlálgatom őket: többek a fövénynél; felserkenek s mégis veled vagyok.”

2013. július 15., hétfő

Tudod, ha leülök vagy ha felállok, messziről is észreveszed szándékomat. Szemmel tartod járásomat és pihenésemet, gondod van minden útamra. Még nyelvemen sincs a szó, te már pontosan tudod, Uram. Minden oldalról körülfogtál, kezedet rajtam tartod. Csodálatos nekem ez a tudás, igen magas, nem tudom felfogni.

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában,  2013.07.15-én.
Olvasandó: Zsoltárok 139:2-6 Igehirdető: Nagy Lajos


Ma egy hete a végére értünk a 25. zsoltárt versről versre feldolgozó, hat hetes meditációs sorozatunknak. Ma ismét egy zsoltár részletet hallottunk. Ezúttal a százharminckilencedik-ből. Egészen pontosan éppen azokból a verseiből idéztünk néhányat, amelyek nem szerepeltek még eddig. A 2012. február 20-i meditáció alkalmával elhangzott e zsoltár 1. verse: „…Uram, te megvizsgálsz, és ismersz engem” (Zsoltárok 139:1), valamint a 7-től 14-ig terjedő versek. Ez a  harmadik meditációs kötet 44-47. oldalán olvasható. Nem hangoztak viszont el akkor a közvetlenül az 1. vers után következő versek. Ezeket hallottuk az imént.

2013. július 8., hétfő

Nézd, mennyi ellenségem van! Gyűlölnek kegyetlen gyűlölettel. Tartsd meg életemet, ments meg, ne szégyenüljek meg, mert hozzád menekültem! Feddhetetlen becsület őrízzen engem, mert benned reménykedem. Szabadítsd ki, ó Isten, Izráelt minden nyomorúságából!

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában,  2013.07.08-án.
Olvasandó: Zsoltárok 25:19-22 Igehirdető: Nagy Lajos

Ma elköszönünk ettől a zsoltártól, amelynek versei hat héten át voltak útjelzőink. Annál inkább igaz ez – hogy útjelzőink voltak - hiszen a hat részből álló sorozat azzal indult, hogy „Útaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem! Vezess hűségesen, és taníts engem, mert te vagy szabadító Istenem, mindig benned reménykedem.” (Zsoltárok 25:4,5) És ez az alapgondolat aztán végig ott húzódott a sorok között, minden egyes előző meditációban. Időnként fel-felelevenítve e fő témát, amely  tulajdonképpen végig meghatározta az egyes zsoltár részletek mondanivalóját. 

2013. július 2., kedd

Szemem állandóan az Úrra néz, mert ő szabadítja ki lábamat a csapdából. Fordulj felém, és könyörülj rajtam, mert magányos és nyomorult vagyok. Enyhítsd szívem szorongását, szorult helyzetemből szabadíts ki! Lásd meg nyomorúságomat és gyötrődésemet, és bocsásd meg minden vétkemet!

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában,  2013.07.02-án.
Olvasandó: Zsoltárok 25:15-18 Igehirdető: Nagy Lajos

 Ez már az ötödik meditációnk a 25. zsoltár alapján. Ez a mai idézet az ötödik egység gondolatkötegét igyekszik felölelni. Lássuk ezeket a gondolatokat sorjában. 
      Az eddig elhangzottak alapján – az elmúlt öt hétfői meditációnk üzeneteinek summájaként – optimális esetben lassan, így a zsoltár vége felé most már kikristályosodni látszik a végeredmény. Ami pedig Dávid király ars poetikája és egyúttal etikája is. Ugyanakkor dédelgetett reménység is ez a részéről, abban az értelemben, hogy mind többeket megnyert vagy megnyer az Isten útján való járásra. Az, hogy Ő teljes nyíltsággal egyedüli járható útként, egyetlen ajánlott útvonalként Isten útját ajánlja, részéről egyáltalán nem öncél. Ellenkezőleg. Kimondva-kimondatlanul az individuális kegyesség szintjéről észrevétlenül továbblép a közösségi evangélizálás szintjére, azzal, hogy Ő bizony teljes biztonsággal és utolérhetetlen bizonyossággal vallja, amit szeretné, ha mások is vallanának:  „Szemem állandóan az Úrra néz, mert ő szabadítja ki lábamat a csapdából.” 
      Milyen csapdából? Hát van itt csapda? Igen, van. Csapda az élet maga. Individuális értelemben csapda az esetleges túlzott önérzet, csapda az eltúlzott, vagyis téves önértékelés, csapda a túlzó nárcizmus, vagyis a túlzott önszeretet.

2013. június 24., hétfő

Azt az embert, aki féli az Urat, oktatja ő, hogy melyik útat válassza. Élete boldog marad, és utódai öröklik a földet. Közösségben van az Úr az őt félőkkel, szövetségére tanítja őket.

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában,  2013.06.24-én.
Olvasandó: Zsoltárok 25:12-14 Igehirdető: Nagy Lajos


Negyedik alkalommal hajolunk a különlegesen gazdag tartalmú 25. zsoltár Igéi fölé. Elöljáróban röviden tekintsük át az eddig elhangzottakat vázlatosan, hogy hozzájuk tudjuk kapcsolni a mai üzenetet és a gondolati kontinuum megvalósuljon.
      Első alkalommal a helyes módon történő útkeresés volt a fő téma, amúgy imádságos dávidi módon: „Útaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem!” (Zsoltárok 25:4) Rá egy hétre már keményebb eledelnek bizonyult a központi téma, a bűn kérdés: „Ifjúkorom vétkeire és bűneimre ne emlékezz! Kegyelmesen gondolj rám…” (Zsoltárok 25:7) Ráadásul ez a kényes téma, a bűn kérdés átnyúlt a harmadik hétfőre is, megfűszerezve a szerző, Dávid király regényes, ám teljes mértékben hitvalló élete epizódjainak felvillantásával. Annak fényében, amit Ő így fogalmazott meg a zsoltárban: „A te nevedért, ó Uram, bocsásd meg bűneimet, mert sok van!” (Zsoltárok 25:11) Ezek elhangzása után érkeztünk meg mai idézetünkhöz: 
      „Azt az embert, aki féli az Urat, oktatja ő, hogy melyik útat válassza. Élete boldog marad, és utódai öröklik a földet. Közösségben van az Úr az őt félőkkel, szövetségére tanítja őket.”  Először tehát megint felvillan a gondolat, hogy az istenfélő embernek meg fogja mutatni az Úr a helyes útat. 

2013. június 17., hétfő

Jó és igaz az Úr, ezért megmutatja a vétkeseknek a jó útat. Az alázatosokat igazságosan vezeti, és az ő útjára tanítja az alázatosokat. Az Úr minden ösvénye szeretet és hűség azoknak, akik megtartják szövetségét és intelmeit. A te nevedért, ó Uram, bocsásd meg bűneimet, mert sok van!

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában,  2013.06.17-én.
Olvasandó: Zsoltárok 25:8-11 Igehirdető: Nagy Lajos

 Harmadik hete keressük az üzenetet a 25. zsoltár Igéi alapján. Ami ma egy hete körvonalazódni látszott, ma már megerősíthetjük: egy a tavaly őszihez hasonló zsoltár sorozat  kezd megvalósulni. 
      Az eddig elhangzottakból az már kiderült és megerősítést nyer a mai alapigében is, hogy ezen a zsoltáron mint egy vörös fonal, úgy halad végig a bűn-kérdés különféle megvilágításba helyezett gondolata. Nem véletlen ez, hiszen a Biblia egyetlen lapján sem titkolja: Isten kiválasztottai maguk is gyarló, bűnös emberek. Közülük messze kimagaslik Dávid király szellemi-lelki kvalitásaival, aki összesen 73 zsoltárnak – köztük a 25. zsoltárnak is - a szerzője. Története nem akármilyen személyiséget takar. Az egykori pásztorfiú, az Isai fia, király- elődjét, Saul királyt megindító hárfajátékával megmenti depressziós betegségéből (I.Sámuel 16:23). Egyetlen parittya segítségével legyőzi a hatalmas, állig felfegyverkezett Góliátot, miután azt mondja neki: „…Te karddal, dárdával és paizzsal jössz ellenem, én pedig a Seregek Urának, Izrael seregeinek nevében megyek ellened, akit te gyalázattal illettél.” (I.Sámuel 17:45) Krisztus előtt 1010-ben királlyá választják. Megszervezi Izrael központosított hatalmát. Karizmatikus vezető, mennyei magasságokban szárnyal.

2013. június 10., hétfő

Gondolj, Uram, irgalmadra és kegyelmedre, melyek öröktől fogva vannak. Ifjúkorom vétkeire és bűneimre ne emlékezz! Kegyelmesen gondolj rám, mert te jóságos vagy, Uram!

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában,  2013.06.10-én.
Olvasandó: Zsoltárok 25:6-7 Igehirdető: Nagy Lajos

Ma egy hete, a Szentháromság Vasárnapját követő második hétkezdő meditációnkban – gőzerővel elindulva immár az „ünneptelen félév” ismeretlen útjai felé – ugyanebből a zsoltárból kerestük az üzenetet: „Útaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem! Vezess hűségesen, és taníts engem, mert te vagy szabadító Istenem, mindig benned reménykedem.” (Zsoltárok 25:4,5) 
      Ezúttal a zsoltár további verseit vegyük bonckés alá s lássuk: milyen tanulsággal szolgálhatnak. Tavaly ősszel már volt egy öt részből álló zsoltár-sorozatunk – akkor az 56. zsoltár versei alapján. (Ez a sorozat a harmadik meditációs kötet 178. oldalától a 196. oldalig található.) Most folytassuk az egy héttel ezelőtt megkezdett 25. zsoltárt. Még az is meglehet, hogy ebből is lesz egy sorozat?

2013. június 3., hétfő

Útaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem! Vezess hűségesen, és taníts engem, mert te vagy szabadító Istenem, mindig benned reménykedem.

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában,  2013.06.3-án.
Olvasandó: Zsoltárok 25:4-5 Igehirdető: Nagy Lajos

 A múlt hétfői hétkezdő meditációnkban – a megelőző Szentháromság Vasárnapjára tekintettel - részletesen elemeztük a Szentháromságról szóló tannak a legalapvetőbb –  nem csak a hitvallók által vallott, hanem az általános műveltség szempontjából is fontosnak tekintendő – tudnivalókat. Mai meditációnkban tekintsük át: mit jelent az élet gyorsváltóján, az idő futószalag-szerű, mozgólépcső-szerű rögös útján előre haladni? Mérföldköveket magunk mögött hagyva, az élet mérhetetlen országútján töretlenül fontolva haladva és lehetőleg megfontoltan véve az akadályokat, új kezdések, új életfejezetek nyitányán milyen érzésekkel is kell vagy kellene továbblépnünk – ez itt a nagy kérdés. 

2013. május 27., hétfő

Uzzijjá király halála évében láttam az Urat, magasra emelt trónon ülve. Palástja betöltötte a templomot. Szeráfok álltak mellette, hat-hat szárnya volt mindegyiknek: kettővel arcát takarta el, kettővel lábát fedte be, kettővel pedig repült. Így kiáltott egyik a másiknak: Szent, szent, szent a Seregek Ura, dicsősége betölti az egész földet!

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában,  2013.05.27-én.
Olvasandó: Ézsaiás 6:1-3 Igehirdető: Nagy Lajos

Tegnap a keresztyén naptár szerint Szentháromság Vasárnapja volt. A római katolikus megfogalmazás szerint Szentháromság Vasárnapja „főünnep”. Az ökumenikus világkeresztyénség ezen a napon a háromszemélyű Isten, az Atya, a Fiú és a Szentlélek egységét hangsúlyozza. A Szentháromságról szóló sarkalatos, egyetemes és ökumenikus keresztyén hittani tétel a legalapvetőbb hitcikkely. A Szentháromság kigondolásának és létrehozásának oka és mikéntje a Teremtő Isten titkai közé tartozik. Erre is áll a Mózes ötödik könyvének megfogalmazása: „A titkok az Úréi, a mi Istenünkéi; a kinyilatkoztatott dolgok pedig miénk és a mi fiainké mind örökké…” (V.Mózes 29:29)

2013. május 21., kedd

Mikor pedig eljő majd a Vígasztaló, akit én küldök néktek az Atyától, az igazságnak Lelke, aki az Atyától származik, az tesz majd énrólam bizonyságot.


Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában,  2013.05.21-én.
Olvasandó: János 15:26 Igehirdető: Nagy Lajos


  A világkeresztyénség tegnap és tegnapelőtt pünkösdi ünnepeket ült. Pünkösd a Szentlélek kitöltetésének ünnepe. Az elsőpünkösdi történeti leírás szerint a feltámadt és mennybe ment Jézus Krisztus tanítványai épp a feltámadás utáni ötvenedik napon lépnek ki a nagy nyilvánosság elé és a Lélek ereje által hatalmasan hirdetik meg a megtérés sürgető szükségszerűségét. Ezért a Pünkösdöt az Anyaszentegyház születésnapjának is szoktuk nevezni.

2013. május 13., hétfő

Az odafennvalókkal törődjetek, ne a földiekkel.



Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában,  2013.05.13-án.
Olvasandó: Kolossé 3:2 Igehirdető: Nagy Lajos

A világkeresztyénség időszámítása szerint az elmúlt héten Áldozócsütörtök ünnepe volt, Jézus mennybemenetelének napja. Ez a Feltámadás Ünnepet követő negyvenedik nap a maga misztikusságával fontos állomáshelye az üdvtörténetnek.  Számos államban munkaszüneti nap, nálunk nem. Egy évvel ezelőtt a Mennybemenetel Ünnepét követő meditációnkban a „klasszikus” mennybemeneteli Ige, Az apostolok cselekedetei-ről írott könyv 1. fejezetének 9-11. versei alapján   részletesen szóltunk magáról a mennybemenetel eseményéről. (Ez a tavalyi meditáció a most megjelent harmadik kötet 94-97. oldalán olvasható.) Ezúttal most kutassuk azt: milyen következményt vár el az apostol attól, akinek a számára a hite megvallásának sarkalatos tételévé vált - vagy válik még ezután - a mennybemenetel ténye és célja. Szent Pál apostol ugyanis azt mondja, azt tanácsolja, azt kéri: „Az odafennvalókkal törődjetek, ne a földiekkel.”  A legújabb katolikus Biblia-fordítás így fogalmaz: „Ami ott fönn van, arra legyen gondotok, ne a földiekre.” Világosan benne foglaltatik ebben a mondatban az, hogy az örök ember túlsúlyosan éppen eleget foglalkozik a földi dolgokkal, amelyek – ugyebár – egytől egyik a múlandóság alá vannak vetve. Tehát nagyon is jogos ígény az, hogy az ember a hit általi megvilágosodása következtében most már igenis végrehajtsa a tudatában azt a centrumváltást, melynek lényege a földiekkel való túlzott bíbelődés helyett az odafennvalókkal való preferált törődés. Ez a centrumváltás a megtérés. 


2013. május 6., hétfő

Jézus azután elment onnan, és visszavonult Tírusz és Szidón területére. És ekkor egy kánaáni asszony, aki arról a környékről jött, így kiáltott: „Uram, Dávid Fia! Könyörülj rajtam! Leányomat kegyetlenül gyötri a gonosz lélek!” Jézus azonban nem válaszolt neki egy szót sem. Erre odamentek hozzá tanítványai és kérték: „Bocsásd el, mert utánunk kiáltozik.” De ő így felelt: „Én nem küldettem máshoz, csak Izrael házának elveszett juhaihoz.” Az asszony pedig odaérve leborult előtte, és ezt mondta: „Uram, segíts rajtam!” Jézus erre így válaszolt: „Nem jó elvenni a gyermekek kenyerét, és odadobni a kutyáknak.” Az asszony azonban így felelt: Úgy van, Uram! De hiszen a kutyák is esznek a morzsákból, amelyek uruk asztaláról hullanak.” Ekkor így szólt hozzá Jézus: „Asszony, nagy a te hited, legyen úgy, amint kívánod!” És meggyógyult a leánya még abban az órában.


Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában,  2013.05.06-án.
Olvasandó: Máté 15:21-28 Igehirdető: Nagy Lajos

Anyák Napja volt tegnap. Az édesanyák vasárnapja. Emelkedett érzések és gondolatok övezik a tudatunkban és a pszüchénkben ezt a különleges hangulatú, tavaszi virágoktól illatozó vasárnapot. Aki még innenről, a földi világból érzi a sugárzó édesanyai szeretetet, az azért ünnepel, valóságosan vagy lélekben legalábbis; azért utazik, telefonál, emailezik és/vagy imádkozik a legdrágább asszonyért, mert kimondva-kimondatlanul végtelenül hálás a Teremtőnek, hogy van még alkalma testi szemeivel is látni őt.  Aki pedig már odaát tudja az angyalok között azt az édes jó anyát, annak meg lehet, hogy „csak” a lelke öltözik ünneplőbe, de azt jól tudja: odaátról folyamatosan hangzik érte az édesanyja imádsága. 

2013. április 29., hétfő

„Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló lesz az okos emberhez, aki kősziklára építette a házát. És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és nekidőltek annak a háznak, de nem omlott össze, mert kősziklára volt alapozva. Aki pedig hallja tőlem ezeket a beszédeket, de nem cselekszi, hasonló lesz a bolond emberhez, aki homokra építette a házát. És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; az összeomlott, és teljesen elpusztult.”


Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában,  2013.04.29-én.
Olvasandó: Máté 7:24-27 Igehirdető: Nagy Lajos


A Húsvét Ünnepe utáni negyedik munkahetet kezdjük meg immár. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a main kívül még egy munkanap s letelik az esztendő egyharmada. 

      A magunk mögött hagyott hetek meditációinak tartalmát értelemszerűen meghatározta a keresztyén világfelfogás alfáját képező feltámadás-hit. Merthogy a keresztyén hittan rendszer alapját éppen hogy ez a világtörténelem alakulását meghatározóan befolyásoló tény képezi: Krisztus feltámadott!    

2013. április 22., hétfő

Dávid zsoltára. Az Úré a föld és ami betölti, a földkerekség és a rajta lakók. Most azért, ha engedelmesen hallgattok szavamra, és megtartjátok szövetségemet, akkor ti lesztek az én tulajdonom valamennyi nép közül, bár enyém az egész föld.

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában,  2013.04.22-én.
Olvasandó: Zsoltárok 24:1 -  II.Mózes 19:5 Igehirdető: Nagy Lajos



Ma van a Föld Világnapja. Nem hír ez annak, aki érdektelen és érzéketlen a mostani mostoha idők nagy, átfogó és sorsdöntő ökológiai kérdéseit illetően. Viszont annál inkább hírértékkel bír és megdobogtatja a szívét annak, akiben van felelősség, netalántán aggódás és féltés, sőt esetleg imádság is a jó öreg Földdel és kizsigerelt, kiüresített, kizsákmányolt és veszélyeztetett állapotával kapcsolatban.
      
A két imént hallott Ige közül az első Dávid király zsoltártöredéke, egy rövidségében is monumentális zsoltár prológusa. „…Az Úré a föld és ami betölti, a földkerekség és a rajta lakók.” Így, kijelentő módban. Annál inkább mégis a kinyilatkoztatás súlyával és erejével. A teljes zsoltár első részének nyitánya ez a kijelentés, amely voltaképpen egy himnusz, Istent dicsőítő ének preludiuma. 
      
Ez a preludium – a gondolatfolyam indításaként – tisztáz valami nagyon fontosat. Azt a tényt ugyanis, hogy minden Istené. Döntő, hogy nem csak a dolgok, a lelkek és minden létező. Hanem maga a Föld is. Miért érdekes ez? Azért, mert az Isten-hívő embernek világosan látnia kell, hogy a Földet csak használatra kapta az ember, azzal a céllal, hogy a jó gazda gondosságával őrízze és művelje azt.

      A Föld Világnapja megálmodói kétséget kizárón ebből a fenti alaptételből indultak ki. Ezen a napon különféle rendezvényeket tartanak világszerte, amelyekkel fel kívánják hívni a figyelmet a Föld természeti környezetének a megóvására. A világnapot 175 országban tartják meg. Magyarországon 1990. óta ünnepeljük. 2009-ben Evo Morales bolíviai elnök kezdeményezésére az ENSz nyilvánította április 22-ét a Földanya Nemzetközi Napjává. 
      
Már 1969-ben felvetette az ötletet Jon McConnell egy San Francisco-i UNESCO konferencián. A Föld Napját első ízben 1970. március 21-én tartották meg, ami az északi féltekén a tavasz első napja. Ezt követően Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató 1970. április 22-én mozgalmat indított el a Föld védelmében és megalapította az Earth Day Network-ot (a Föld Napja Hálózatot). Haes azóta az alternatív energiaforrások kutatója és szakértője lett. Mozgalma elindítását követően 25 millió támogatója lett az Egyesült Államokban. Mára pedig az egész Földet átfogó mozgalommá terebélyesedett a kezdeményezése. Több mint ezer szervezete van világszerte. 1989-ben Kaliforniában megalakult a Föld Napja Nemzetközi Hírközpont. Azóta havi rendszerességgel expediálják hírleveleiket a világ összes országába, annak érdekében, hogy minél több kezdeményezéssel ünnepeljék április 22-ét az egész világon. 1990 óta a washingtoni Worldwatch Institute  évente ezen a napon adja ki éves jelentését a világ környezeti állapotáról „A világ helyzete” címmel. A Kritikel Mass kerékpáros mozgalom erre a napra hirdeti meg felvonulásait. Ezen a napon sok helyütt a civil szervezetek, oktatási intézmények és önkormányzatok fát ültetnek, környezeti vetélkedőt és rajzpályázatot hirdetnek, patakmedrek és egész települések kampányszerűen történő kitakarítását végzik el.  

      A Föld Napja mozgalom jelmondatává lett a nagyon elgondolkodtató kérdőmondat: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” Kétségtelenül ez az az aspektus,  ahol teljességgel fellelhetők a találkozási pontok a környezeti kultúra jobbítására irányuló szándék kinyilvánítása és a megtérésre hívás között. A tudatos Föld-tisztelet egyúttal a Teremtő Isten tisztelete, mert „…Az Úré a föld és ami betölti, a földkerekség és a rajta lakók” halljuk a zsoltárban.  
     
  A mai másik ószövetségi Ige pedig egy különleges kommunikáció Isten és Mózes között: „Most azért, ha engedelmesen hallgattok szavamra, és megtartjátok szövetségemet, akkor ti lesztek az én tulajdonom valamennyi nép közül, bár enyém az egész föld.” Az egész föld tehát! Ez pedig pont azt súgja, hogy amint a környezetpolitikán világszerte változtatni égetően szükséges, szintúgy generálisan az emberiség jól felfogott érdeke lenne a szemléletváltás a világnézet, a világfelfogás tekintetében. Magyarán: az emberiségnek a világmindenség fennmaradása érdekében meg kell térnie – épp a Föld-tisztelete nemes és Isten-hívő gondolatának jegyében – önpusztító, környezet-szennyező állapotából és vele párhuzamosan meg kell térnie istentelen, krisztustalan, önpusztító mentalhigiénés állapotából. Szent Pál apostol már az ókori Athén vitafórumán, az areopáguson azt mondja a görögöknek: „E tudatlanságnak idejét azért elnézvén az Isten, mostan parancsolja az embereknek, mindenkinek mindenütt, hogy megtérjenek.” (Apostolok Cselekedetei 17:30) Ez a „mostan a huszonegyedik századra adoptálva azt jelenti: Ma, a huszonnegyedik órában térjetek meg! Sapienti sat! Magyarul: a bölcseknek ennyi elég…

Úgylegyen! Soli Deo Gloria!
Nagy Lajos kórházi lelkész

2013. április 15., hétfő

Véget vet a halálnak örökre! Az én Uram, az Úr letörli a könnyet minden arcról. Leveszi népéről a gyalázatot az egész földön. – Ezt ígérte az Úr! Ezt mondják azon a napon: Itt van a mi Istenünk, benne reménykedtünk, hogy megszabadít minket. Itt van az Úr, benne reménykedtünk, vígadjunk és örüljünk szabadításának!

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában,  2013.04.15-én.
Olvasandó: Ézsaiás 25:8,9 Igehirdető: Nagy Lajos

 Még mindig Emmaus-ban vagyunk, vagyis a  Feltámadás ünnepe utáni hetekben. Ezért a mai meditációnk is még ennek jegyében született. 
     
  Ma egy hete, a Feltámadás Ünnepet követő második hétkezdő meditációnk után rövid testvéri beszélgetést folytattunk dr. Nagy Olivér főorvos úrral. Meglátása szerint  valaminéműképpen meg kellene találni a módját annak, hogy  eljusson másokhoz is ezeknek a meditációknak a tartalma, lelkülete, szellemi és lelki hozadéka. Kimondta a Főorvos Úr:  a betegeinkkel való kapcsolat megélése során szinte minden pillanatban egyértelműen halálközelben élünk és hogy borzasztó nehezen kezeljük ezt a nyomasztó gondot. Nem kellene-e az itt elhangzottakat közkinccsé tenni, abban az értelemben, hogy valahogy, valamilyen formában a betegek is épülhessenek általa – kérdezte. Hangsúlyozta: szerinte ugyanennek a meditációnak kellene elhangoznia – mondjuk – a kórházi kápolnában, a betegek számára meghirdetett alkalmon. – Elgondolkoztam. Hálaadással gondoltam a már megjelent két meditációs kötetre és a már nyomdában lévő harmadikra s az jött ajkamra, amit minden meditáció végére oda írok: Soli Deo Gloria! – Egyedül Istené a dicsőség!

2013. április 8., hétfő

…Nyilvánvalóvá lett a mi Üdvözítőnk, Krisztus Jézus megjelenése által, aki megtörte a halál erejét, és az evangélium által világosságra hozta az elmúlhatatlan életet.


Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában,  2013.04.08-án.
Olvasandó: II.Timóteus 1:10 Igehirdető: Nagy Lajos

      A Húsvét utáni napokat, sőt heteket a világkeresztyénséget alkotók soraiban gyakran említik Emmaus-nak vagy másként Emmausz-nak. E kedvesen, dallamosan csengő, jellegzetes idő meghatározás eredetét érdemes egy bibliai pillanatképpel feleleveníteni.

2013. április 2., kedd

…„Mivel látsz engem, hiszel: boldogok, akik nem látnak és hisznek.”

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában,  2013.04.02-án.
Olvasandó: János 20:19-29 Igehirdető: Nagy Lajos

Nyolc nappal ezelőtt, Nagyhét hétfőjén elhangzott meditációnkban részint visszapillantottunk a Virágvasárnap üzenetére, részint pedig már előre tekintettünk, a passió velőtrázó képeire. Egy sajátos megközelítésben, Jézus utolsó vacsora előtti betániai megkenetésének történetén keresztül világítottuk meg a Golgota hegyére vezető út sötétlő árnyait. Nyolc nap telt el azóta. Azért érdekes ez a nyolc nap, mert az imént felolvasott, Húsvét utáni történetben is hangsúlyos szerepe van ennek a bizonyos nyolc napos idő intervallumnak. Ez alatt ugyanis több minden történt.

2013. március 25., hétfő

„…Bizony, mondom néktek, hogy az egész világon bárhol hirdetik majd az evangéliumot; amit ez az asszony tett, azt is elmondják majd az ő emlékezetére.”

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában,  2013.03.25-én.
Olvasandó: Márk 14, 1-9.  Igehirdető: Nagy Lajos


A tegnapi nappal, Virágvasárnappal magunk mögött hagytuk a negyven napos nagyböjti időszakot. Virág-vasárnapnak többféle üzenete van a keresztyén világ számára. Az ismétlések elkerülése végett visszakerestem: ezen a Virág-vasárnapot követő hétfőn 2010-ben a Lukács-, 2011-ben a Máté szerinti evangélium, míg 2012-ben Zakariás próféta idevágó Igéi alapján elmélkedtünk. Most ezért választottam a Márk írása szerinti evangélium imént hallott részletét. 

2013. március 22., péntek

A félreértett atya

Temetési igehirdetés

Textus: Lukács 15: 1-3; 11-32, Igehirdető: Faust Gyula

Ahogy régen vonzódtak Jézushoz a bűnösök és vámszedők úgy jöttünk mi is Krisztus Urunkhoz. Miért? Mert mennyei Atyánk rajta és benne mutatta meg irántunk való megmásíthatatlan és visszavonhatatlan szerelmét. Isten Jézus Krisztusban tárta szét bennünket átölelő karjait!

2013. március 18., hétfő

Ezt mondja a Seregek Ura: Azokban a napokban tízen is megragadnak a mindenféle nyelvű népek közül egy júdait ruhája szegélyénél fogva, és ezt mondják: Hadd tartsunk veletek, mert hallottuk, hogy veletek van az Isten!

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában,  2013.03.18-án.


Olvasandó: Zakariás 8, 23.  Igehirdető: Nagy Lajos

Ma lezárjuk az öt részből álló nagyböjti sorozatunkat. Mához egy hétre ilyenkor ugyanis már túl leszünk a hatodik böjti vasárnapon, Virágvasárnapon s azzal be is lépünk a passió preludiumába, a Nagyhétbe. Összegezzük nagyon röviden az eddig elhangzottakat. 

2013. március 11., hétfő

2013. március 4., hétfő

„…Ahhoz tartsa magát az ember, ami meg van írva…”


Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában,  2013.03.4-én.

Olvasandó: I. Korinthus 4, 6.  Igehirdető: Nagy Lajos


 Tavaszváró reményteljességgel és örömmel jelentem: Isten kegyelméből letelt az esztendő egyhatoda. Nagyböjt huszadik reggelének hétkezdő meditációján illendő egy pillantást vetnünk a tegnapi napra. Tegnap volt ugyanis a harmadik böjti vasárnap és egyúttal Bibliavasárnap
      

2013. február 25., hétfő

…Tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.

Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában,  2013.02.25-én.

Olvasandó: Jób 19:25, Igehirdető: Nagy Lajos

 Ma egy hete részletesen elemeztük a Nagyböjt nyitányát megelőző nap, Húshagyókedd vallási- és vallási néprajzi összefüggéseit. Csak felvillanásnyira volt szó a másnap Hamvazószerdával elkezdődött, negyven napig tartó böjtről. Annyit minden esetre megtettünk, hogy a Nagyböjt méltó felütéseként, indításul a legméltóbbtól, Szent Pál apostoltól idéztük: „Ne tévelyegjetek: Istent nem lehet megcsúfolni. Hiszen amit vet az ember, azt fogja aratni is: mert aki a testének vet, az a testből arat majd pusztulást; aki pedig a Léleknek vet, a Lélekből fog aratni örök életet.” (Galata 6:7,8)